hajnalcsillag

Először is köszönöm a "játék" lehetőséget Tomának, akit bár még nem ismerek, de örömmel fogadtam az invitálást, meg a linkelést is! :) Azt a feladatot kaptam, hogy írjak magamról hét dolgot, majd továbbítsam a felhívást 7 embereknek, hogy ők is kibontakoztathassák a kreativitásukat.

Na, következzen az a hét fő dolog, amit érdemes rólam tudni:

1, Nem kopi, de mégis nálam is az első pont ugyanaz, mint Tománál, tehát én is keresztény vagyok. Nagyon hálás vagyok Istennek, azért a hatalmas kegyelemért, amit kaptam tőle. Hogy érezhetem mindig a szeretet, minden pillanatban számíthatok rá, és bátran rábízom az életem, mert tudom, hogy ő úgy fogja irányítani ahogy nekem a legjobb lesz. Persze bennem is vannak kérdések, kíváncsiság a jövővel kapcsolatban, de tudom hogy mindenre választ fogok kapni, csak türelmesnek és hűségesnek kell lennem. Ahogy van a dal is: minden nap áldásban járok.. és ezt tényleg megélem! :)

2, A becenevem: hajnalcsillag. Néhány éve, mikor létezett olyan, hogy vájtfül cset, akkor ki kellett valami nick nevet találnom. Ekkor jutott eszembe a hajnalcsillag. Igazából semmi történet nem kapcsolódik hozzá, meg semmi extra, egyszerűen ez pattant ki a fejemből. Az azóta eltelt időben online szinte már csak ezt a szót használom, mert szinte így mindenki tisztában van vele, hogy én vagyok. Hallgatok a hajnalcsillagra, hcs-ra, de emellett jó pár becenevet kaptam az eredeti keresztnevemből. Na ezekhez már tartozik történet is, de most az túl hosszú lenne leírni. Most inkább csak felsorolom: Szilvika (Nikitől), Szilvu (Evitől), Szilvió (bolti tanártól), Szilvi (a legáltalánosabb), ezen kívül a Szilvikét nagyon nem szeretem, meg amikor Balázs leSziszikéz.

3, Cikkíró vagyok egy zenei portálon, melynek neve Krosskult. Ennek is megvan a háttérsztorija, melynek a lényege az, hogy egyszer kommentáltam az oldalra. Akkor kiderült, hogy petényi vagyok, Bercivel valahogy felvettük a kapcsolatot, majd ő ajánlott be az oldalra. Hát, mit is mondjak erről? Szeretek írni, azt mondják tudok is, csak épp nem zenei témában. Fontos számomra a zene, és amit a kero zenészek ez által közvetítenek a hallgatóknak. Értékesnek és építőnek tartom mindezt, ezért is csinálom ezt a "mellékállást - főhobbit". Hiszem, hogy lesz eredménye mindennek, amit csinálunk, de ez nem is a mi érdemünk lesz, mert mi is csak eszközök vagyunk. Amíg lesz energiám, időm és látom értelmét, addig szeretném csinálni, utána majd meglátjuk mi lesz. Zenerajongónak nem nevezném magam, mivel nem zenélek, nem tölti ki a napom 20 óráját, és nem is tudok sokat a zenéről, zenészekről, albumokról. stb.. És hogy akkor mégis mi közöm egy nívós zenekritikus oldalhoz? hát ez jó kérdés. :) Ettől függetlenül szeretek zenét hallgatni és sok jó, vidám koncertre járni.

4, Álomvilágban élő, naivnak titulált felnövőben lévő kislány vagyok. Igen. 19 éves lettem idén, mégis sokan egy naiv kislánynak látnak, gondolnak. Azt hiszem ezek az emberek tévednek/nem ismernek igazán. Lehet, hogy egy külső személynek a viselkedésem alapján óvodásnak tűnök néha, vagy a megnyilvánulásaim egy 10 éveshez képest elviselhetetlenek, de ettől függetlenül gondolkodásban érett embernek tartom magam. A komoly döntéseket nem viccelem el, tudom miben hol a határ, tudom hol kell nemet mondani. Azt nem mondom, hogy bölcs vagyok, mert ez egy másik kérdés, de hiszem, hogy az életem jó irányban halad és egyszer egy elismert, igazán okos ember leszek - ami tervben van. Ahogy szoktam mondani: lehet hogy naiv vagyok, de hülye azért nem. Lehet, hogy mások kinevetnek, kihasználják azt amilyen vagyok, de én vagyok olyan értelmi szinten, hogy ezt észrevegyem és utána tudjam, hogy kell bánni ezzel az emberrel (nem kell értened). Ezen kívül álmodozó vagyok, szó szerint is, mivel sokat álmodok, és képletesen is, mert sokszor képzelem magam jobb helyzetekben. Ez nem azt jelenti, hogy nem vagyok reális, sőt! Csak ebből kifolyólag, amiről álmodozok, azért igyekszem tenni is. Céltudatos vagyok. Tehát tettekben lehet kislánynak tűnök, de gondolkodásban már felnövök lassan. Ja igen, és jó az emberismeretem is. Lehet, hogy ez egonak hallatszik, de sokszor látom hogy az emberek milyenek a mutatott képük mögött. Persze ez nem azt jelenti, hogy én nem csalódok senkiben. Kinevethetsz, de ezzel nem engem bántasz. :)

5, A másik hobbim a kreativitás. Régen több időm volt ilyenekre, de azért igyekszem mostanában is. Szeretek másokat meglepni, ajándékot készíteni, az emberek arcára mosolyt csalni. A kedvenc boltom a hobbi bolt, és ha nagy leszek akkor szeretnék egy sajátot! :) Örülök amikor azt mondják, hogy kreatív vagyok, pedig általában nincsenek ötleteim. Egyszer csak jön az ihlet.

6. Falusi vagyok. Ez olyan hétköznapian hangzik, de mégsem ilyen egyszerű. Falun élni teljesen más, mint városban lakni. Meg kell tanulnod rengeteg dolgot, ami a másik számára természetes. Például van kerted, állatkáid, növényeid, amikkel törődni kell, tudni kell hogy mit szabad és mit nem. Sok okosságot és élettapasztalatot lehet itt szerezni tanulás nélkül. Ezért is szoktam mondani, hogy faluból okos vagyok! :) Na meg a felsőpetényi tájszólás: máma, rizsa és a többi. De ez még nem azt jelenti, hogy primitív lény lennék. Persze szerintem észrevehető a két ember közötti különbség mind jellemben, mind viselkedésben. Itt mindenki tudja rólad ki vagyok, még akkor is, ha te nem tudod a másikról. Nincsenek terveim, hogy a jövőben hol szeretnék élni. Mindennek van előnye és hátránya. Tény hogy az első otthonom Felsőpetény, a második Vác, a harmadik Budapest és ha választhatnék, akkor azt hiszem Székesfehérvárom tölteném az időmet. :)

7. Nem tudom mi lenne még olyan fontos, hogy kiemeljem magammal kapcsolatban. Jöjjön inkább egy ilyen általános. Minden tavasszal elmegyek a közeli erdőbe egyedül ibolyát szedni kis csokrokba. Kis koromban szeretem ismeretlen helyeket bejárni, akár egyedül, nem féltem attól, hogy eltévedek. Mára már ellustultam kicsit, de a kalandvágy még mindig bennem van. A pókoktól olyan szinten félek, hogyha meglátok egyet képes vagyok addig hisztizni még valaki le nem csapja. Egyébként a természetben szívesen játszok hangyákkal, vagy más kis testű élőlényekkel. Azt nagyon nem bírom, ha valaki elkezd okoskodni és egy tudatlan kis lénynek hisz. Nem káromkodom, semmilyen szinten. :) Talán mostanára az egyik legfőbb erényem az őszinteség lett. Próbálom ezt minden helyzetben alkalmazni és azt hiszem sikerül is. Nem szeretem amikor a tesóm turkál a cuccaim közt, miközben ő felháborodik ha hozzáérek valamihez az asztalán. Szeretek sütni mindenfélét. Ha olyan kedvem van egyszerűen nekikezdek és alkotok valamit. Kis koromban hozzám se lehetett szólni, mert egyből sírtam. Hihetetlenül sértődékeny és érzékeny voltam. Mára nagyjából kinőttem ezt. Nem szeretem amikor beáltalánosítanak, hogyha kero vagyok és petényi, akkor alap hogy baptista. Pedig nem. Nem szeretem az ezzel kapcsolatos vicceket, és azt hogy ezért elítélnek mert nem oda járunk. Van amikor szeretek a középpontban lenni, ilyenkor sokat beszélek, de könnyen zavarba lehet hozni. Ugyanakkor szerintem van bennem egy kis titokzatosság, mert bár elég nyílt személyiség vagyok, mindenkinél tudok olyat mondani, amiről nem beszéltem neki. Tudok úszni, de nem szoktam. A növények mellett ismerek néhány gombafajt is, olyannyira, hogy korábban volt hogy egyedül elindultam gyűjtögetni. Szeretek másokat megnevetetni az olyan mondatokkal, mint: Az érzékenységemet anyukámtól örököltem, a jókedvemet apukámtól, de az optimizmusom egyedülálló a családban. Idegeneknek nem adom meg a telefonszámomat és az msn címemet. Nem szeretném hogy feleslegesen zaklasson bárki is. Számomra ez egy privát információ, amiket "ki kell érdemelni". Még sok mindent tudnék írni azt hiszem, de nem kell több már. :) Aki olvassa a blogomat az úgyis átlátja milyen vagyok.

Hát, akkor az általam választott 7 blogíró: Balázs, Tamás, BerciXcore, Peti, Anett, Jonatán és Judit. Na, azt hiszem itt az a lényeg, hogy olyan embereket kell linkelni, akiket még nem linkeltek (szal érdemes visszafelé olvasni :)).

És a feladat:

1. Meg kell köszönnöm a díjat annak, aki gondolt rám és küldte.
2. A logót ki kell tennem a blogomba.
3. Be kell linkelnem azt, akitõl kaptam.

4. Írni kell magamról 7 dolgot.
5. Tovább kell adnom a kitüntetést másik 7 blog társamnak.
6. Be kell linkelnem õket.
7. Megjegyzést kell hagynom náluk, hogy tudjanak a díjazásról.

 

Tegnap már írtam egy hosszabb bejegyzést arról, hogy hogyan érkezett meg hozzánk az igazi tél. Most jöjjön a folytatás.

Bár a térdig érő hó nem érkezett meg, de megint a szakadó hóesésre ébredtem. Ma is esett pár centike, de szerencsére mindenki itthon volt, ezért nem kell ismét belevetnem magam a lapátolásba. Mondjuk nem is nagyon bírtam volna, mert a tegnapi 2,5 órás munkától olyan durva izomláz lett a jobb karomba, meg a hátizmaimban, hogy konkrétan felkelni alig bírtam, meg a kezemet felemelni.. (még jó, hogy balkezes vagyok). Szépen is telt a nap, jöttek a madárkák kajálni. Aztán délután tesóm kitalálta, hogy ő havas képeket akar, és kirángatott. Hát jólvan, csináltunk pár képet, főleg a kertben, aztán mondtam neki, hogy menjünk fel a közeli dombocskára, mert onnan belátni a falu egy részét, és tud fényképezni. Mondanom sem kell a térdig érő hóban felfelé mászni élmény volt. Csináltunk pár képet (amit itt tudtok megnézni részben), aztán rá akartam venni hogy menjünk be az erdőbe vadakat keresni, azokat is tud fényképezni. De nem támogatta az ötletem... :S :( Pedig ott mindig vannak őzikék meg vaddisznók. Igazából a fényképeken látható nagyobb dombra kellett volna felmenni a jó kilátásért, de már majdnem sötétedett. A tetőről még kiabáltunk egyet anyának, visszhangzott az egész. :D Aztán hazajöttünk, mert már kezdett fázni a lábunk. Utána már lassan el is állt a hóesés. Bár már délután az volt a téma msn-en, hogy megyünk-e holnap iskolába. Hát... mondom, ha jön valami reggel, akkor igen. :D És végül:

Valamikor hajnalban vagy reggel nálunk is elkezdett szakadni a hó. Azóta is esik folyamatosan. Mondjuk így elég érdekes volt éjjel is. Telihold volt és ilyenkor nem igazán tudok aludni. Fél 2 előtt hirtelen felindulásból felkapcsoltam a villanyt, bekapcsoltam a rádiót (hétköznap ébredés utáni rituálén első mozzanatai), majd ránéztem a telefonomra és így nyugodtan elkönyveltem, hogy még aludthatok pár órát. Így kikapcsoltam a rádiót, le a villanyt, de visszaalvás előtt még beállítottam a telefonom ébresztőjét 5:30 és 5:40-re (ilyenkor kelek..hétköznap). Aludtam pár órát, majd öt óra előtt megint felébredtem, ránéztem a telefonra mennyi az idő, és akkor tudatosul bennem, hogy konkrétan szombat van és nem is kell iskolában mennem. Így hát kikapcsoltam az ébresztőket és aludtam majdnem 8-ig. Amikor is apukám felébresztett, mert ment Pestre és hogy hogy kell használni a fényképezőt. Kikeltem az ágyból, elmagyaráztam, aztán visszafekvés előtt kinéztem az ablakon. Szakadt a hó. Nagyon. Tudtam hogyha felkelek akkor lapátolhatok majd ezerrel, mivel tesóm sincs itthon. 10 után a reggeli végeztével felöltöztem, hogy majd én hősiesem eltakarítom az udvarral az addig lehullott 20 cm havat. Hát, kicsit nagyon sok esett. Anyummal nem győztük lapátolni. Közben persze kijött a mamám is (88 éves), hogy majd ő lesöpri a lépcsőket. Ahelyett, hogy bement volna a melegre inkább kint mászkált és jajgatott, hogy jaj mi lesz velünk. Semmi, ha esik, hát akkor esik. Nagyjából végeztünk az udvarral, kimentem az útra, ott is ilyen 10-15 cm hó az úton (hókotrot max este, vagy holnap reggel fog látni a falu). Próbáltam fényképezni, de igazából majdnem elázott a telefonom, mert annyira szakadt, de azért van ilyen:

Aztán csináltam utat az állatkákhoz, meg próbáltam leverni a fenyőfákról (van egy pár darab) a havat, mert nagyon lefelé hajlottak már, és nem akartam hogy letörjenek az ágaik. Hát ez részben sikerült, bár akkor már majdnem elsülyedtem, mert - nem túlzás - volt hogy térdig érő hóban lépkedtem. Ekkor volt még csak dél, azóta is esik. Visszafelé menet a kaputól újból elkezdtem lapátolni, mert azóta ismét eset 5 cm. Kicsit beljebb érve pihenésképpen raktam napraforgót a madaraknak az etetőbe, szegények ilyenkor nem sok kaját találnak. Ez is szép eset volt, ahogy odaértem a házikészítésű kis kajáldához. Na de ezután még várt az udvar többi része. Igazából már csak félretoltam a havat amennyire bírtam, mert az előző akciókból már építettem egy 1,5-2 méteres hófalat. Emlékszem, hogy még kisebb koromban esett egyszer nagyon sok, de ennyi még sosem! Végülis ilyen 2,5 órás lapátolással (elfáradtam, a kezeim majdnem hólyagosak) eltakarítottam kb. 5-8 millió köbméter havat az udvarról és a ház környékéről. Persze mire végeztem ismét esett 2-3 cm. De most már bent ülök és pihenek, kint 30, vagy annál is több cm hó. Remélhetőleg reggel nem arra ébredek, hogy megint térdig érő hó van. :D

 

(19:23) almale:hajjaj mit hallgat hölgyem.

(19:23) †Evermore smilin: :D
myspacen hallotta már kérem?

(19:23) almale:hehh szia.
igenigen.

(19:23) †Evermore smilin:hali

(19:23) almale:beszéltem is balázzsal h ügyesek
és h koncertjükön áprilisba széjjelmosholok mindenkit.

___________________________________________________

(19:31) †Evermore smilin:ezt a részt még nem is láttam :$ (Jonas-t néztem)

 (19:31) вalázs [in love.:oppá <_< egy divatrajongó :O

 (19:32) вalázs [in love.:mertnem láttad ezt a részt :P

 (19:32) †Evermore smilin: :( most beletapostál a lelkembe
ma már másodszor.

(19:34) вalázs [in love.: :S :(

(19:34) †Evermore smilin:de megbocsátok. ^^

(19:34) вalázs [in love.:te vagy a világ legjószívűbb embere

 nem érdemlem meg a bocsánatod.

___________________________________________________

(22:17) Dániel:sziaaa
olvastam egyszer hogy rosszul vagy facebooon!
hogy vagy?

___________________________________________________

(20:53) Attila:és ki a leghelyesebb? :D

(20:53) †Evermore smilin: D

 miket kérdezel, te

(20:54) Attila: :D :D

(20:54) †Evermore smilin:mármint

(20:54) Attila:na teljesen csakúgy

(20:54) †Evermore smilin:na
mindegy

 (20:54) Attila: :D a tagok közül :D

 (20:54) †Evermore smilin:nem jó helyre tettem a vesszőt

(20:54) Attila:szerinted

(20:54) †Evermore smilin:aranyosak vagytok

(20:55) Attila:mi? :D

(20:55) Attila:akkor most nem értem

(20:55) †Evermore smilin:semmi, csak úgy akartam írni, hogy miket kérdezel te
nem arra írtam hogy ki a leghelyesebb :D
mindegy
hagyjuk

(20:58) Attila:értem én értem, :D, de kiváncsi vagyok a TE véleményedre, most teljesen mindentől függetlenül, szerinted ki a leghelyesebb? :D nincs ebbe semmi, csak a véleményed, de jólvan ha nem szeretnéd elmondani akkor nem kell :D annyira nem fontos, most ezen nem fogunk összeveszni a többiekkel, de ha szerelmes vagy Mátéba azt se mondom el neki XDDDDDDDD
jólvan bocs, hülye helyzetbe hozlak
hagyjuk :D

___________________________________________________

(19:11) вalázs [in love.:igen, tényleg, ki is küldöm majd
de most mindenki úgy ír ahogy akar, csak ne legyen százezer album felsorolva, csak a kedvenceid sziszikém : DDDDDD
Sziszike :'D

(19:12) вalázs [in love.:meg fogok halni ha találkozunk : D

___________________________________________________

(21:51) Bogi:hello :)

(21:51) вalázs [in love.:Hali

(21:51) Aszti:hi

(21:52) †Evermore smilin: :D

(21:52) вalázs [in love.:na ez jó buli volt : D

(21:53) Aszti:melyik? :)

(21:53) †Evermore smilin: :D

(21:53) вalázs [in love.:ja azt hittem ennyi lesz, hogy köszönünk egymásnak : D

___________________________________________________

 (19:04) †Evermore smilin:http://www.bag60.hu/oldaltaska,valltaska/page3
az első pár darabot nézd meg ^^
nekem kell valamelyik

(19:06) Evelin: :D :D
nagyon jók...
komolyan kell 1? :O :O

 (19:06) †Evermore smilin:tetszik? :D

 (19:07) †Evermore smilin:a 7. a legjobb :D
igen (19:07) Evelin: hát oviban lehet tetszett volna XD kicsit pihentek akik kitalálták...
jaaa, h te komolyan akarsz egyet :D

 (19:07) †Evermore smilin: :D

 (19:08) †Evermore smilin:igen :$

 (19:08) Evelin: :)

 (19:08) †Evermore smilin:nagyon gáz? :D :D :D

 (19:08) Evelin:aha :$

 (19:09) Evelin:ne vegyél szilvu sztem
már elmúltál 18, azoknak ez nem ajánlott... :)

___________________________________________________

(22:13) two-legmachine d:LOOOOOOOOOOOOOOL  :D A HIGH SCHOOL MUSICAL-es MIKu ITT JÁRT : DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD

(22:16) two-legmachine d:   two-legmachine drum     (nincs.film.) üzenete:
(nyálcsorgatás)  CÖSZÖNJÜK (aranyos fejek) egyelek meg : D mindjárt megkönnyezem :D

___________________________________________________

 (21:23) baálzs .tanul:atomjó... :D ha jól sülne el a koncert, akkor biztos ezután egy új szintre lépnénk :D majd bobi egy krosskultos logóval ellátott Bibliát fog a tömegbe dobálni, meg a szövegeinket át írjuk, "Jesus loves You, and Krosskult"-ra...

___________________________________________________

(17:25) †Evermore smilin:mikor jelent meg az első lemezetek? 2005 vagy 2006?

(17:27) Spike KITTI: hááááááát... várj...:D

(17:27) †Evermore smilin: :D :D

(17:29) Spike KITTI: 2006 már majdnem 2007 :D :D :D

___________________________________________________

(17:11) [chris ß] - the:kérlek válaszolj :D
oldjuk meg

___________________________________________________

(22:44) Bogi:stryperre ki jön prágába?

(22:44) вalázs [in love.:nem az én világom 

(22:45) Attila:enyém se, elvagyok én itthon is a sárga méhecskés farsangi jelmezembe

(22:45) Attila:és ugrálgatok a zenéjükre

__________________________________________________

(18:49) almale:"hát végül találkoztunk" és ilyen vadnyugatnézés.

(18:49) almale :deilyen nagyonkemény lesz
ilyen találkozok balázzsal

jólesz végre élőbe találkozni veletek
csak olyan messze van még.

___________________________________________________

(22:49) Attila:ez jó :)
tetszik

korrekt volt Szilvi

(22:50) †Evermore smilin: :)

(22:50) Attila:nagyon komoly felfogásod lett
sokat változtál

___________________________________________________

 (18:39) †Evermore smilin:halihó

(18:39) almale:halihavazás

 

 

 

 

 

Már rég írtam a személyes életemről, pedig azért történt 1-2 izgalmasabb dolog velem. Mindig valahogy kicsit rohanásban vagyok, amikor pedig lenne időm, akkor is elpocsékolom mindenféle nem túl értelmes dologra. Igyekszem változtatni ezen idén, de azért előtte nézzük meg mi történt még tavaly velem.

Karácsony előtt ismét voltam bábozni. Elég sok helyen voltunk, iskolák - óvodák, kultúrház, imaház. Sok kiscsillag, tanárok, mosolygó emberek, kedves fogadtatás. Nem mondom, hogy nem fáradtam el, mert azért sok.. főleg mikor ketten vittük majdnem az egész darabot 4 ember helyett. De megoldottuk, mert meg kellett oldanunk. Isten segített. Érdemes volt azért az 1-1 mondatért, amit a pedagógusokat odamondtak, meg a kisgyerekekért, akik az ajándékosztás közben boldog karácsonyt kívánnak neked előre! Jól éreztem magam, bár igazán mégsem érzem sajátomnak ezt a "feladatot". Nem tudok olyan közvetlenül bánni a gyerekekkel, pedig szeretem csinálni. Nem tudom, hogy a jövőben hogyan fogok viszonyulni mindehhez.

Jött az utolsó hét a suliban, utolsó nap már alig voltunk. Mindenki lebetegedett, meg lógott, stb. Ilyen a 13. Közben próbáltunk készülni a karácsonyra, amit lehetett előre megcsinálni, hogy tényleg az ünnepkor pihenni tudjak és a családra szentelni az időmet. Részben sikerült. 24-én még sütöttem, de az elkövetkező 2 nap már tényleg pihenéssel telt. Talán először így az elmúlt 3-4 hónapban. Majd jött pár nap még szilveszter előtt, amikor is a krosskulttal foglalkoztunk. Ja igen, még így visszakapcsolódva az ünnepekhez. Már úgy vagyok vele, hogy nem írogatok csak pár embernek, és így olyan jó volt mikor valakitől kaptam üzenetet, kis versikét, volt akitől nem is számítottam volna rá. :)

Újév előtt még írtam Dávidnak egy levelet, hogy én nem haragszom rá, stb. Normálisan leírtam mit gondoltam/gondolok, de nem nagyon hatotta meg. Azóta utál és még jobban kerül. ezvan.. nem csak én vesztek vele, de ez már nem rajtam múlik.

Szilveszterre több program is adódott volna, de Pestre nem akartam menni, elég volt egyszer ilyen tájban utazni.. nem túl kellemes élmény. Így itthon maradtunk a családdal. Éjfél előtt hálát adtunk a 2009-es áldásokért, és hogy együtt, egészségesen megtartott minket az Úr. Majd éjfélkor kimentünk az utcára, a szomszéd lőtt fel tűzijátékokat, meg azt hallgattuk, hogy a kocsmában ordítják egymásnak, hogy BÚÉK, majd közösen eléneklik a Himnuszt. Tesóm kicsit nevetett is rajtuk, hogy néhány ital után milyen hamisan énekelnek, de nem is ez volt a lényeg. Hanem hogy volt bennük annyi tisztelet, hogy elénekelték, hogy becsülik annyira a magyarságukat, hogy ezzel kezdik az új évet! Aztán bejöttünk, ittunk pezsgőt, ettünk virslit, majd ilyen 4 előtt lefeküdtem. Ja igen, előtte még írtam néhány embernek sms-t, jókívánsággal telit az idei évre is.

Néhány nap volt a szünetből, de nem sok értelmeset csináltam azalatt se. Viszont úgy indultam neki az új évnek, sulinak, mindennek, hogy tudom: ez egy jó év lesz, sok áldással és örömmel, mert Isten azt szeretné, hogy örüljünk, vidámak és boldogak legyünk! 2009-ben is történt velem pár dolog, amiről nem írtam ilyen visszatekintő blogot, de azért megemlíteném, hogy Angliáért nagyon hálás vagyok, hogy eltudtam menni és néha még mindig olyan hihetetlennek tűnik, hogy egyedül, először repülővel, egy ismeretlen országban, nem túl jó nyelvtudással. És megjártam, nem tévedtem el, nem lett semmi bajom, sok helyen járhattam, egy kis betekintés kaptam az ottani emberek életébe, szokásaiba, hogy milyen egy gyüli, milyen az ország. Számomra még most is egy csoda, vagy nem is tudom minek mondjam, de az utóbbi évek egyik legnagyobb történése számomra. Még ha másnak nem is akkora dolog. Visszagondolva talán nem akkora esemény, de nekem akkor igenis nagynak számított, és hihetelenül boldog és hálás voltam ezért. A másik ami eszembe jut még 2009-ben, hogy megerősödtek a baráti kapcsolataim (már amelyik olyan igazi). Tudom, hogy kikre számíthatok bármikor, vagy akik gondolnak rám, vagy ha bajban vagyok imádkoznak értem, és ez nagyon sokat jelent nekem. Van aki kimondja, hogy szeret, van aki máshogy mutatja ki, de érzem: én is fontos vagyok számukra.

Az új év kapcsán történt még velem, hogy sokszor vérzett az orrom. Máskor is szokott, ha pl. megfázok és sokat fújom, ilyesmi, de egy időn után nem. Viszont így év végén, év elején 2 hét alatt ötször vérzett, de spontán, hogy pl. mentem reggel a buszomhoz, hideg volt, ki akartam fújni az orrom, erre vér jött belőle. Vagy éppen tartottam hazafelé, Vácon vagyok, fújnám az orrom, erre vér folyik. Az még oké, hogy itthon, mert el tudom magam látni, de így útközben elég gáz helyzet. Megígértem Bobinak, hogy meglátogatom a dokit. El is mentem a háziorvoshoz, aki adott beutalót fül-orr gégészetre. El is mentem, de végül nem kellett összeégetni az ereket, csak kaptam kenőcsöt, meg érerősítő pirulát. Ezután jól is voltam, viszont egyik nap megint eleredt a vérem, épp suliban óra közepén írtuk az áruforgalom dogát. :S Kikéredzkedtem, de nem vérzett nagyon, így pár perc múlva vissza tudtam menni, és folytathattam volna, de már addigra teljesen összezavarodtak a gondolataim, és ideges is voltam emiatt megint, és volt amire nem írtam semmit. Ezvan. Kristóffal mindig akkor beszélünk, amikor valamelyikünk orrvérzést szenvedett el a közelmúltban. Ilyenkor mindig megbeszéljük mi-hogy volt, stb. Népbetegség. :S :D Aki szenved ilyesmiben, az tudja, hogy nem egy vidám dolog.

Na, közben elkezdtük a sulit idén is, még mindig okj-ra járok, és közben az is kiderült, hogy mi lehetek, ha sikerül jövőre a vizsga. Mivel 5 vizsgarészünk lesz (élelmiszer, vegyiáru, textil, bútor, ruházat), ezért 5 oklevet kapunk majd, de a szakmánk megnevezése kereskedő lesz. Ezzel elmehetünk bármilyen boltba, ahol lehetünk majd osztályvezetők, elmehetünk marketingesnek és vállalkozást is indíthatok. Bár egyiket se tervezem, azért jó hogy ezt megcsináljuk, mert tényleg lehet vele valamire vinni. Nyáron ugye lesz majd 3 hetes kötelező gyakorlat az általunk választott boltban. Én oda megyek, ahol nyáron dolgoztam (Coop), mert ott már ismernek, tudják mire vagyok képes, megbecsülnek és én is jól érzem magam. Valószínű két hónapot leszek ott, nyáron úgyse szoktam nagyon sokfelé császkálni.

Még az év elején történt az is, hogy 19 éves lettem. Tényleg egy évvel idősebb lettem, de nem érzem magam idősebbnek. Még mindig fiatal vagyok és sok minden vár rám. Néhány évvel ezelőtt szomorú voltam, mikor csak ilyen 5-6 ember köszöntött, emlékezett rám. Mára ezt kinőttem és nem foglalkoztam ilyesmivel 12.-e előtt, egyszerűen vártam a napot, hiszen egy évben egyszer van ilyen, ami tényleg a szülinapos napja, és ilyenkor kötelezően is boldognak kell lennie. De hát ez enélkül is ment, mert napközben kaptam csomó sms-t, rengeteg buzdítást benne (ami nagyon jól jött, köszönöm), kedvenc közösségi portálunkon is jó pár üzenetet címeztek nekem, a facebook köszöntésekről már nem is beszélve. :D Meg amikor msn-be felköszöntött Coby, ha már a nővérével egy napon ünnepeljük a szülinapunkat. ^^ Vagy fél óra volt mire mindenkinek visszaírtam. És olyan jól esett, hogy még többen az amcsi ismerőseim közül is írtak, Courtney, Kelly meg Teressa is, ami így szinte hihetetlen, hogy veszik a fáradságot és írnak néhány sort. És tényleg nem kellenek ehhez nagy szavak, csupán annyi, hogy boldog szülinapot, vagy boldogat, 1-1 mosolygós jel, és ez olyan sokat jelent számomra, mintha valami nagy ajándékot kaptam volna, aminek az örömével nem tudok betelni. Szóval köszönöm mégegyszer mindenkinek! :) Azért azt még hozzá kell tennem, hogy az elmúlt egy év alatt nem csak korban lettem idősebb, hanem úgy érzem gondolkozásban, megnyílvánulásokban is. Bölcsebb lettem azt hiszem. Kezdek felnőni. Nem azt mondom, hogy mindig jól cselekszem, vagy jól beszélek másokkal, csupán nem vagyok annyira primitív, vagy naív mint régebben. Igaz, valamennyi hiszékenység kell az embereknek, hogy jól érezzék magukat. Szerintem nálam pont jól van így, ahogy van. Lassan kezdem önmagamat megismerni, felfedezni a bennem elrejtett kincsenek, hogy Isten miket adott számomra, mire lehetek képes az életben. Bár még nem tudok igazán megérteni, felfogni mindent, de azért igyekszem. És talán már észrevehető a változás, hogy ha viselkedésben nem is mindig, de gondolkozásban már félig felnőtt ember vagyok.

Hogy írjak egy kicsit az iskoláról is. Volt egy kis félévi hajtás, némi szívatással, de azért nem panaszkodhatom. 4,1-es átlag, nem túl megerőltető tanulással (nem, ez nem azt jelenti, hogy nem kell, csupán tényleg olyat veszünk, ami lényegében érdekel, vagy tudom hogy hasznát fogom venni, ezért figyelek, a számolásokat is értem). De ez is olyan, hogy tényleg sokszor időhiányban szenvedek és Istennek köszönhetem, hogy éppen nem szólítanak fel, vagy későbbre halasztanak valamit. Hát az osztály már nagyjából összerázódott, bár azért mindig vannak feszült pillanatok. Nem azt mondom hogy egy leányálom a mi egyre csökkenő osztályközösségünk élete.. de hát már itt nem is erről szól. Nem szereztem új barátokat, a régieket is kezdtem lassan elveszteni. Nem is igazán érzem jól magam, sokan maguknak akarnak jót áttaposva a másikon, meg a háta mögött, vagy éppen a szeme előtt szidja őt. Ilyenkor elgondolkozok, hogy ezek a hibák, melyek alapján a másikat becsmérlik bennem is megvannak, és akkor vajon engem is a hátam mögött kinevetnek, vagy kigúnyolnak?! Hát, megvan rá az esély. Igaz, a fiúk így is szoktak offolni, meg kifigurázzák azokat amiket mondok, de tudom, hogy ezt egyrészt viccből mondják, meg engem nem is bántó módon piszkálnak általában. Mégis azért néha rosszul esik nekem, mikor egy-egy mondat elhangzik... és ha még rá mondják? Igazából már úgy vagyok, hogy ki kell bírni 1,5 évet, valahogy túléljük, aztán szerintem az osztály nagy része úgyse fogja egymást keresni. Ezzel kapcsolatban írtam ki már több napja személyes üzenetben msn-be, hogy csendben tűrni. Mármint nem az offolásokra gondolva, hanem a megváltozott baráti helyzetekre. De most többet erről nem.

Az elmúlt napokban kicsit letört voltam. Rájöttem, hogy szinte nincs is olyan barátság ami a gyerekkortól kezdődően végigkísérne az életemben. Az évek múlnak, barátságok jönnek-mennek, talán néhány kedves pillanat megmaradt, de a csalódás fájdalma is. Nem tudom, biztos bennem van a hiba, de így az évek múlásával egyre több erősnek hitt barátságom kerül homályba. Igazából nem tudom megmagyarázni miért, talán Isten akarja így, talán nem, mégis ez lesz. Mindegy, ez még nem teljesen tisztázódott bennem, így inkább hagyjuk. Az viszont nagyon jól esett, hogy egyik nap Dániel - kedves székesfehérvári testvérem - rámírt, hogy hogy vagyok, mert olvasta facebookon az állapotjelentéseimet. Már rég nem beszéltünk, és abban a pillanatban olyan jó volt hogy megkeresett, sőt  mondta, hogy majd imádkozik értem. :)

Idén még sok minden vár ránk. Lesznek esküvők, szuper koncertek - reményeink szerint, sok vidám pillanat, és biztos szomorú történések. Próbálom most már megerőltetni magam és ezekről sűrűbben írni.

 

Még a múlt hónapban elterveztük, hogy véget vetünk a pangásnak, és most mát normálisan nekiállunk a Krosskult fejlesztésének.Ez még a múlt évben volt, de csak mostanra sikerült igazán megvalósítani a terveket. Először most már van saját oldalunk, tehát itt érhető el a magazin. Új arculat, régi tartalom, és vágyaink szerint egy sokkal komolyabb zenei site. Hogy mennyire sikerül ezt a jövőben megvalósítani még nem tudjuk, de azon leszünk, hogy Magyarországon minnél több ember hallgasson keresztény zenét, és ez által kapjon egy kis pluszt az életében. Talán változik bennük valami.

A másik "meglepetés" pedig ez a koncert, amire gyertek, mert nagyon szuper lesz! :)

 

Tegnap először mentünk suliba a "hosszú" téli szünet után, és hát előkerült a szilveszter téma is. Ezzel kapcsolatban a fiúk már reggelről megtaláltak, és az első nekem szegezett kérdés ez volt: Szilvi, szilveszterkor behulláztál? Amire egy: Persze, hogyne válasz érkezett tőlem. Mondtam hogy ittam pezsgőt, aztán ennyi. Mire elkezdték hogy, biztos süsüt ittam (egyébként nem, minőségi volt, még amit érettségikor kaptam :D) és mellette gombát szívtam (mintha lerína rólam..).

Na de hát jóban vagyok velük, sokat szoktunk nevetni. Rajtam.

Mivel "sikert aratott" az első rész, vagy legalábbis sokan elolvasták, ezért itt az ideje a folytatásnak. Itt az újabb általános áruismereti tudnivalók következő fejezete: a húsokról.

Gondolom azzal mindenki tisztában, van, hogy a felvágottak és különböző, töltött húsok hús tartalma elég kevés. Nagy részük víz, fűszer, adalékanyag és különböző maradék, nagyjából az állat mindenféle testrészét beledarálják. Legtöbbször az élőlények fejét darálják össze (a nagyobb testűeknél), a kisebbeknél meg éppen ami akad. Ennek az egyik nagyszerű példája, hogy a Zalai az csupán ilyen fejrészekből áll. Lehet hogy amit éppen rágsz az nagyon finomra összedarált fog, kitudja... nem válogatnak a feldolgozóban. :D

A disznósajtot nem tudom, hányan szeretitek, de egyébként az állat hólyagba vagy gyomrába töltik vissza.

Ipari szalonna néven pedig minden szemetet beleraknak a kajádba. Ez szinten minden felvágottban megtalálható.

A kenőmájast a megmaradt húscafatokból darálják össze. Egy kicsi a fejből, egy kicsi a lábról, meg a bőröcskel. Hogy van-e egyáltalán máj? Jó kérdés. (a teszkósba biztos nincs :D)

Azt meg mindenki elhiheti, hogy a sajtos párizsinak semmi köze se a húshoz, se a sajthoz.

Egyébként mindenbe előszeretettel darálják a nyelvet, tüdőt, szívet, vagy éppen az állatka tokáját.

A száraz kolbász pedig azért látszik ilyen fénylőnek, mert zsírpapírral áttörölték, hogy frissnek látszódjon. Közben meg már kitudja hány hetes. Így tüntetik el a látható nyomokat.

És hogy miért érdemes olyan embertől vásárolni sütni való kolbászt, hurkát? Mert amit nem tudnak eladni - mert esetleg már rég romlott, azt összedarálják, jó sok fűszer, tartósítók és akkor újra beletöltik valami bélbe.

Egyébként azt mondják finom a lóhús.

Na jó, azt is tanultuk, hogy a sonka meg a téliszalámi jó minőségű, az tényleg abból van, amit ráírnak.

A kedvencemet a végére hagytam. :D Van egy olyan "szalámi" ami csak a disznő véréből meg fűszerekből áll... na jó, meg pár adalékanyag. És azt rendesen beletöltik ilyen bélbe és árulják a húspultnál a többi között. Fekete színű.. biztos gusztusos. :D Tudomhogyavéreshurkaiisdisznóvérbőlvan.

Gyorsan elrepült ez az idő, de mégis annyi élménnyel és érzéssel lettem gazdagabb, hogy még felsorolni is sok lenne. Majd talán a jövő évben írok egy évösszegzéses bejegyzést. Most csak annyit, hogy mindenkinek nagyon boldog új évet, sok vidám és áldott pillanatot a jövő évre is! :)

Na jó, csak sztk-ban tegnap. Kellenek az élmények így évvégére is. Igazából az elmúlt 2 hétben sokat vérzett az orrom, és hát nem túl kellemes. Bárhol, bármelyik pillanatban eleredt a vérem, és ha éppen nem itthon vagyok, hanem pl. útközben, akkor nehéz magammal mit kezdeni. Vasárnap is hasonló dolgok történtek velem, így hétfőn elmentem a házidokihoz, ha már rendelt. Mondtam hogy mi a gondom és adott beutalót a fül-orr gégészetre. Azt mondta, hogy valószínűleg az egyik ér ki van tágulva. Majd megtükrözik és összeégetik. Szerdán el is mentünk a sztk-ba, már reggel, mert egyébként is anyáéknak valami vizsgálatra kellett menni. Már bejelentkeztünk fél 8-előtt, de kiderült, hogy a felnőtt rendelés csak 10-től van. :S Addig leültünk és vártunk. Figyeltem a kiscsillagokat, nagyon aranyosak voltak. :) Közben egy bácsi ott magyarázott nekem, hogy ez egy 4 órás műtét, meg fájni fog, le kell majd fogni. Hát nem volt vicces. Aztán így fél 12-előtt nem sokkal - kereken 4 óra várakozás után - sorrakerültem. Közben egy Megnézte a doki az orrom, azt mondta nem olyan vészes. Nyomott bele krémet, meg vattát, azt benne kellett hagynom. Ezt kell megismételni napi 2-3-szor pár hétig, meg írt fel érerősítő pirulát. Elvileg ez hatni fog, ha nem csak akkor kell komolyabb műveleteket végrehajtani.