hajnalcsillag

A múlt hetem nagy részét utazással töltöttem. Míg a hét első felében a gyakorlatom utóintézkedéseit végeztem, addig a második részében Mezőtúrra, majd Pécsre utaztam ifjúsági találkozókra, hogy reklámozzuk az Ez az a nap rádiót és a következő rendezvényüket. Sok ismerőssel és ismeretlennel találkoztam, voltam koncerteken, lelkész stand up-on, és még Pécs éjszakai belvárosi életéből is láttam, tapasztaltam egy szeletet.

Ahogy korábban említettem nektek, az újságnál megkaptam a kérdezős rovatot. Aki nem ismerné, annak elmondom gyorsan mi a lényege. Minden nap egy aktuális témával kapcsolatban kell megkérdezni az utcán sétáló embereket (3 személyt), akiknek a 2 mondatos véleménye bekerül a következő napi lapszámba névvel, életkorral, foglalkozással és egy kis méretű képpel. Azt hiszem mondanom sem kell, hogy ez mennyire nem egyszerű feladat...

Két héttel ezelőtt nem gondoltam volna, hogy jelen pillanatban olyan élményekkel és érzésekkel fogok rendelkezni, ami az a fajta boldogság, amit akkor érez az ember, amikor valami nagy, kimondatlan, de talán még ki se gondolt vágya teljesül. Velem ez történt.

Sosem hallottam még Pilismarótról, nem is tudtam hogy hol van, mindaddig a szombati napig, amikor is oda kerültem mint önkéntes.

Nem tudom ti hogy vagytok, de nekem már kicsit sok azokból a magyar keresztény zenészekből és együttesekből, akik celebként tekintenek magukra, és sztárolják magukat, miközben feldolgozásokból "élnek", vagy saját dalaikból megpakolt lemezüket több ezer Forintért árulják. Miközben ott van nekünk egy M.Is.K.A., akik a közönséget nem a koncert egyik bábujaként kezelik - akiktől dicsőséget várnak; hanem a barátjuknak tekintik! Egy olyan csapat aki magyar nyelven írt SAJÁT szerzeményeit énekli (nem dicsőítő stílusban!!) olyan valós helyzetekről, problémákról, reményről, amelyeket minden nap mi is átélünk és átérzünk. Mindezt zeneileg változatos köntösben, és olyan áron, amely mindenki számára elérhető.

Sosem gondoltam volna, hogy az esküvőm előtt bármikor is kifognak festeni. Én nem sminkelem magam, egyrészt azért, mert nem értek hozzá, másrészt pedig azért, mert szerintem természetesen is lehet valaki szép - nem tartom magam annak, csak törekszem valami hasonlóra. De itt volt ez a lehetőség, ami igazából egy baráti szívesség volt, és mondtam: egyszer mindent ki kell próbálni! Először húztam a számat a telefonba, mikor megkértek rá, és megkérdeztem, hogy ugye lemossák rólam?! Miután megnyugtató választ kaptam, hogy igen, azután igent mondtam.

Ahogy az egész kirándulásunk, úgy az utolsó nap sem telhetett el kalandok nélkül. Utaztunk két emeletes vonattal, majdnem lekéstük a repülőt a rossz időbeosztás miatt, a repülőtéren pedig azon paráztunk, nehogy a csomagjaink ellenőrzésénél visszatartsanak.

Mi lenne, ha az egyik vidám pillanatban, amikor a barátaiddal éppen az életet ünnepeled oda lépne hozzád egy idegen? Egy idegen fiú, aki először lát akkor, mégis egy olyan kérdést intéz hozzád, amelyhez a legtöbb bátorságot össze kell szednie…

Emlékeztek még a kalandos sztorimra, amit április elején éltem meg Belgium utcáit járva? Nos ha igen, akkor örömmel jelentem, hogy megérkezett az újabb rész, melyben ismét nem mindennapi kirándulásunkról olvashattok. Harmadik nap ugyanis eljutottunk stoppal Brugge-be, ahol este nem volt szállásunk...

Vasárnap debütált az egyik kedves csoporttársam, Bianka új EP kiadása, mely az Arkadia címet kapta! Engem nagyon megfogott ez az akusztikus, már-már ambientbe áthajló, bájos hangulatú dal, melyet a gyönyörű hangja tökéletesít. Szóval ha egy kis léleksimogatásra vágytok, akkor kattintsatok a lejátszásra, lájkoljátok, és adjátok tovább!

Második nap, immáron Brüsszelben egy jó környéknek számító kis utcában egy mini lakásban. Reggel van, készülünk és pakolunk, mert szállásadónk hamarosan munkába indul. Azt mondja, hogy ő mindig egy szendvicsbárban reggelizik, így vele tartunk.

kedvenc magyar együttesem: új dal, új klip, új album! lájkoljátok és terjesszétek! :)

2013. április 3., 02:45 perc, negyedik emelet, Budapest. Csörög a telefonom, fel kell kelnem, felöltöznöm, összepakolnom, ennem valamit, aztán irány a reptér. Kint szakad az eső, így beülünk az autóba és kocsival visznek ki Ferihegyre. Így indult el múlt héten a tavaszi szünetemben a pár napos kalandunk, amelynek célpontja Belgium volt.