Ez az, ami elé nézek. Erről nem nagyon beszéltem senkinek, most mégis leírom ide. Fura, de megkönnyebbülés.
Ma hajnalban apa viszi kórházba anyát Pestre, mert műteni fogják és be kell feküdnie néhány napra. Igazából nem tudom, hogy ez milyen gyakori vagy alap dolog, de a műtét és a kórház sohasem jó, én már csak tudom. Anya azt mondta nem fél, ma örömmel énekelt és készülődött befelé, pedig tudom, hogy fél. Fél attól, hogy mi lesz a vizsgálatokon, hogy az altatásnál mi lesz (adnak-e a gerincébe altatót), mennyi idő után ébred fel, milyen fájdalmai lesznek, ha hazajön hogyan fognak telni a hétköznapjai. Én is aggódom miatta. Aggódom, mert nem szeretem, mikor kórházba kerül és sajnos már volt rá példa, nem is olyan vidám okból. Akkor is én mentem látogatni minden nap mivel nővérem Németországban volt, apa pedig dolgozott. Most is ez lesz a helyzet, csak most amiatt, mert Pesten lesz. De akármennyi iskolai és itthoni teendő vesz körül és terhel le, akkor is be fogok menni hozzá, mert be akarok menni és mert tudom, hogy szüksége van rám/ ránk! Nem tudom, hogy az időmet hogy fogom beosztani a héten, mert egyelőre csak a kipipálásra és teljesítésre váró feladatokat látom magam előtt, amik stresszben tartanak. Ráadásul látom, hogy a család többi tagja is feszült. Apukám éppen azért, mert nem jó a kocsink, és ezért uncsitesómtól kellett kölcsönkérnie a kocsiját, hogy holnap be tudja vinni reggel anyát. Szerintem ez nem para, mert a legközelebbi rokonok, meg tudják, hogy apa 30 éve vezet és azért van rutinja meg minden. De azért látom rajta, hogy nincs békessége emiatt. Nekem meg amiatt, hogy ez a 'nincs kocsink' helyzet feszültséget okoz a családban, ahelyett, hogy hittel állnánk az egész dologra és Istenben bíznánk 100%-ban. Ő úgyis látja a szükségleteinket. Hiszem, hogy megoldódik minden, csak emberileg kicsit nehéz. Nehéz, amikor rád nehezedik egyszerre a család, a suli, az otthon és a szolgálat. Még jó, hogy Isten nem teher és rá számíthatunk. Benne bízom, és abban, hogy minden rendben lesz körülöttünk és anyával a műtét előtt, közben és után! Ha olvasod ezt kérlek gondolj rá, ránk az elkövetkezendő napokban! Köszönöm. <3
Utolsó kommentek