Pénteken érkezett el az a nap, amikor több évnyi ígérgetés és huzavona után a fővárosban megnyitották a legfrissebb, négyes metró vonalát. Már nagyon vártam ezt az eseményt, hiszen nagyon ritkán történik ilyen az ember életében, ráadásul a sulinknál van is egy megálló, szóval ezért is nagy kíváncsiság volt bennem.
Nem sokkal dél után mentünk le csoporttársaimmal a Kálvin téri aluljáróba, hogy mi is végigutazzuk az új metró vonalát, és ha csak egy kicsit is, de birtokba vegyük mindegyik állomását. Többen előre figyelmeztettek, hogy nagy tömegre kell számítani, és nem biztos, hogy első nap tanácsos megnézni.. Mindenesetre számunkra nem volt kérdéses a 4-es metró szemlélése, főleg a tömeg láttán, hiszen bár nagy volt, de nem annyira, hogy ne lehetett volna mozdulni, vagy kényelmesen elférni, bárhol. Kicsik, nagyok, öregek, fiatalok, férfiak és nők, tv stábok és újságírók, mindenki kíváncsi volt arra, hogy mi történt az elmúlt években a föld alatt, aminek a véglegesítése ennyi időt vett igénybe. Mert bizony a Keleti pályaudvar és a Kelenföld vasútállomás között közlekedő 10 állomásos metró mindössze 7,34 km hosszú. Voltak előzetes tervek arra, hogy hosszabb lesz ez a vonal, de ez végül több ok miatt is nem valósult meg.
Szóval mozgólépcsővel le a mélybe, és indult a kis kalandtúra. Csoporttársaimmal minden megállóban leszálltunk és körülnéztük. Volt, ahol felmentünk a mozgólépcsővel is, mert annyira különleges volt az elrendezés és az állomás kialakítása, hogy mindenképpen meg kellett néznünk felülnézetből is. Ezen kívül persze kipróbáltuk a legújabb, egyedi design alapján készült székeket is (amelyek engem csak egy gyémánt formájára emlékeztetnek), amelyek a kinézetük ellenére igen is kényelmesek. Persze fotókat is készítettünk, méghozzá több tucatnyit fejenként, hiszen ez tényleg egy különleges alkalom volt.
Belső térileg a kedvencem a Móricz Zsigmond körtér volt, mivel az oldalfalak hatalmas méretű színes mozaikokkal vannak díszítve, így eleve egy vidám hangulatot áraszt magában a nagy magassággal és letisztult formaisággal együtt.
A mindenhol tágas metróvonal csendes, gyors, emellett pedig akadálymentesített, azaz minden kerekesszékes vagy mozgássérült ember meg tudja nézni, és tud vele utazni. Mondhatjuk, hogy Közép-Európa egyik legszebb és legkülönlegesebbek metró szakasza ez. A helyzet egyébként a berendezéssel, és a plafonnak számító tetőszerkezettel is bemutatható, hiszen ezek adják meg úgymond a helyszínek egyediségét. Minden állomáson pl. szelektív hulladékgyűtőket raktak ki a hét során, ezzel is haladva a környezettudatos életmód felé.
Számomra egy másik kedves állomás a Bikás park, amelynek a a teteje egy üvegkalitkához hasonlítható, amely kis háromszög alakú üvegdarabokból áll össze. Itt a természetesen fény szűrődik be, ami nem csak energiagazdaság szempontjából jó és praktikus, de egy-egy hidegebb napon a besütő nap könnyebben felmelegíti az egész teret. 
Kipróbáltuk, tetszett! Körülbelül egy órába telt, mire az összes megállót végigjártuk és megnéztük. Bár néhol ha az állomások tetejére és a üresen, egyhangúan keresztülívelő betongerendákra tekintünk, akkor lehet bennünk olyan érzés, hogy ezen lett volna még mit alakítani, de azt hiszem az elkészült állomások így is önmagukért beszélnek. Úgy gondolom, hogy attól függetlenül, hogy mennyi ideig készült, mennyibe került, ki támogatta vagy gáncsolta el a terveket, és hogy milyen rövid, is lehet örülni a 4-es metrónak, és büszkének lenni Budapest egyik új látványossága miatt.
Utolsó kommentek