hajnalcsillag

Na ja, ilyen filmeket néztünk ma az egyetemen kult. antro-n. Ma halállal kapcsolatos videókat mutatott a tanár, hogy öreg nénik hogyan búcsúztatják a szeretteiket a mai napig (ami népszokássá vált), a halálból visszajövő emberek mit nyilatkoztak a halál utáni állapotról, majd átmentünk pont Nógrád megyébe, egy hozzánk nem is olyan messze lévő faluba, ahol a szellemidézésről kérdezték az ott lakókat és a papot. Hát nekem már nagyon elegem volt, komolyan azon gondolkodtam, hogy felállok és hazajövők. Nem értem, hogy miért akarnak ilyeneket ránk erőltetni, meg előző félévben is különböző rítusok, sámánok, meg mindenféle lélekjárás, stb. Oké, hogy valamit le kell adni minden félévben a tanórák keretein belül, de első félévben is már elég volt a filozófia meg az etika. Most meg ezek... És akkor elvárják, hogy fogadjuk el ezeket, meg gondolkozzunk el rajta, meg ma is, hogy vegyük komolyan ezeket a dolgokat. Hát jó persze, ezek komoly dolgok, de nem várhatja el senki, főleg a tanár, hogy majd hinni fogunk benne, meg mi is kipróbáljuk ezeket. Nem csoda, hogy a szellemidézés résznél már a fél csoport nevetett és fogta a fejét. Szörnyű egyszerűen, hogy egy egyházi iskolában ez megy és az ellentétjéről, a kereszténységről, hitről alig tanulunk, meg hallunk valamit. Ennél már csak az lesz szebb, amikor januárban ebből vizsgázok...