Vasárnap éjjel, illetve hétfő hajnalban ismét egy különös álmom volt. Nem itthon voltam, de ismerős arcok vettek körül és kint voltunk a természetben. Teljesen valósághű volt, ahogy eddig az összes álmom, na meg emlékeztem is rá mikor felébredtem. Az álmomban volt egy álmom, vagy egy látomáson, nem tudom. És azt láttam, hogy a földbe két meteorit fog becsapódni, ami hatalmas pusztítást hagy maga után. Az egyik a magyar földrészen, míg a másik a horvát tengerparton csapódott be. De mielőtt megláttam volna a pusztítást, azelőtt vége volt az álmomnak/látomásomnak. Ezek után elmeséltem a többieknek, hogy mi fog történni, mert tudtam: ez bekövetkezik rövid időn belül. Mindenki elámult, de tudtuk: nincs menekvés, csak Istenhez imádkozhatunk, hogy őrizzen meg minket. Magamban már elképzeltem, hogy milyen pusztítás lesz, mindenhol emberi testrészek és minden eltűnik körülöttem. Azt is láttam, hogy ezek a lyukak, amik a becsapódáskor fognak keletkezni 30 x 40 méteres ellipszis alakú gödrök lesznek. Ekkor az égre tekintettem és láttam, ahogy a felhevült kődarabok lyukat égetnek az égben, ahogy kiégetik a kékséget. Nem tudtuk, hogy hova érkezik.. de támadt egy ötletem. Mellettünk folyt egy kis patak, ami ilyen 10-15 cm mély lehetett. Kitaláltam, hogy mi lenne, ha megpróbálnánk kicsit kimélyíteni, amíg nem válik valóra az álom, hátha bele tudunk feküdni, és akkor talán nem érne annyira ez az égető pusztítás. A többiek támogatták az ötletet, de mielőtt hozzákezdtünk volna felébredtem.
Furcsa egy álom volt ez is. Ha egy filmbe történne mindez, biztosan megrémülnék, és nem bírnám nézni. De ezeknél az álmoknál valahogy mindig nyugodtan ébredek fel, és nincs bennem semmi félelem, aggodalom, még ha tudom, hogy ezeknek van jelentése.
Utolsó kommentek