hajnalcsillag

Bizony, ma pontosan négy éve, hogy elkezdtem itt írni a blog.hu-n! Elég régen volt már ezért nekem is vissza kellett keresnem az első bejegyzést, ahol meglepő kommenteket találtam. Olyan emberektől, akiket már régen láttam, és nagy részükkel már rég is beszéltem... Néhány éve már az msn oldalán, majd a myspace blogomban írtam, de tovább akartam lépni, komolyabb formát akartam adni az írásaimnak, és ez lett belőle. Rengeteg téma és gondolat felmerült bennem, amiket sokszor gondolkodás nélkül feltettem, de nem bántam meg. Igyekeztem mindig nagyon őszintén írni, bár mélyen szántó bejegyzésekkel sosem volt tele az én kis felületem. Aki rendszeresen olvasta a blogomat, és személyesen is ismert, arra azt mondom, hogy tényleg ismer. Nagyon sok olyan dolgot leírtam ide, amit élőben sosem tudtam, vagy akartam igazán elmondani vagy megosztani. Néha lehet hogy kicsit menekülésnek vagy panaszkodásnak tűntek a bejegyzéseim, de egyszerűen ez volt bennem. Nem terveztem, hogy világcsúcsot állítok be a látogatók száma alapján, és azt sem reméltem, hogy egész Magyarország olvasni fogja. De azért jó tudni, hogy van pár olyan ember, aki rendszeresen követi a bejegyzéseimet (bár tudom, kevés ilyen van, mert a legtöbben meglátják a hosszúságát, és menekülnek). Ezért szeretnék az én drága, szeretett követőimnek köszönetet mondani, hogy éltették ezt a kis felületet, hogy visszajelzéseket kaptam tőlük, és hogy a jövőben is megtisztelnek a figyelmükkel!
A statisztikát figyelve elmondhatom, hogy a 4 év alatt 31 921 alkalommal kattintottatok a hajnalcsillag.blog.hu-ra, melyek közül a legnépszerűbb nap idén volt (szept. 30.), amikor 375-ször néztek fel az oldalamra. Emellett több mint 500 írás született, melyekhez több mint 300 komment csatlakozott válaszként. Ez büszkeséggel tölt el, pedig tudom, hogy nem az én érdemem. Gondoltam, hogy lecserélem a csodálatos fejlécemet (amire amúgy tényleg büszke vagyok) és a dalszövegből kiragadott mondatomat, de rájöttem, hogy ez most nem lehetséges.

A jövőben mit vártok vagy várhattok tőlem? Őszintén szólva fogalmam sincs, hogy hogyan alakul a jövőm. De mindenképpen szeretném tovább vinni az én kis blogomat, még több személyes élménnyel, néhány érdekes beszámolóval, hogy egy kicsit így is adjak magamból. A lényeg, hogy értéke legyen és értékes dolgok kerüljenek ide! Köszönöm az eddigi figyelmeteket, és azt is, ha a jövőben olvasni fogjátok az én kis vidám, sokszor elkalandozásnak tűnő felületemet.