A második félévem elég érdekes alakul az egyetemen. Több szakmai tárgyat is sikerült felvennem, illetve kezdünk ráhangolódni mégjobban az írásra. Az egyik ilyen az újságírási ismeretek. Minden órán vannak előadások, 1-1 témát veszünk, majd lehet kérdezni és beszélgetünk. A félév teljesítéséhez kell néhány beadandót is írni, amihez a tanár mindig elmondja a követelményeket, hogy hogyan kell kinézni, mit kell tartalmaznia, stb. Ami ezzel kapcsolatban furcsaság, hogy egyre kevesebb új dolgot hallok. Már jó pár éve írok, és anélkül, hogy tanultam volna ezeket a dolgokat, korábbi írásaimban is megtalálhatóak. Gondolok itt olyanokra, hogy pl. amikor Krosskultra írtuk a lemezajánlókat, akkor mindig adtunk egy címet, egy alcímet, volt egy lead, maga a szöveg - amiben volt bevezetés, tárgyalás, befejezés, és egy összegzés. Vagy amikor csináltam az életút interjút, akkor is annyira egyértelmű volt számomra, hogy mikre kell odafigyelni (szóismétléseket kiszedése, tegezés-magázás, a hangulat kihegyezése, hogy milyen pontokat kell kiemelni, stb.). Ahogy egyre több témáról tanulunk, úgy majdnem egyre kevesebb újdonságokat hallok, de tényleg. Minden olyan magával érthetőnek tűnik, mintha belém lenne már írva. Persze lehet, hogy ez az én beleképzelésem, de ez olyan jó megtapasztalni.
Nem tudom igazából még mi lesz és merre vezet az utam, de az szinte 100 %, hogy a médiára fogok szakosodni. Érdekesnek tartom mind a riporterkedést, mint a hírszerkesztést, de még a rádiózás is izgalmas. Az utóbbiról szóló órákat is annyira bírom, az a legjobb a pénteki napomban. Egy idős ember tartja, aki már sokat tapasztalt és komolyan viccelve olyan dolgokat tanít, amire másképp nem is gondolna az ember, hogy jé, még az is fontos, hogy egy számot hogyan kell hangsúlyozni. Nagyon szeretem azt az órát.
Szóval igen, itt állok most negyedúton és nem tudom igazán merre haladok, de érzem, hogy jó irányba. Úgy érzem, hogy a többiekhez képest keveset tudok, talán ők majd jobban el tudnak helyezkedni a képességeikkel és adottságaikkal, de bennem ott van egy másik plusz, hit arra, hogy Isten nekem is szánt helyet ezen a pályát, amire már évek óta folyamatosan készít.
Utolsó kommentek