hajnalcsillag

A mindennapjaim és amikor az életem elvont pillanatait élem meg.

Utolsó kommentek

  • hajnalicsillag: @Kata Oross: szia! igen felhasználhatod, de a végére írd oda, hogy részlet - és a nevemet (Tóth Sz... (2013.08.01. 13:15) Kari Jobe - Where I Find You
  • Kata Oross: Nagyon szeretem Karit és a dalait. Meg szeretném kérdezni, hogy használhatom-e ezt a szöveget, job... (2013.08.01. 10:09) Kari Jobe - Where I Find You
  • viteez: ez így van, csak nehéz megtalálni a középutat a visszahúzódó, egészséges, és nyomulós között ;) (2013.05.13. 21:47) első látás után randi.
  • hajnalicsillag: @viteez: ezt értem és egyetértek, de attól, hogy valakinek van férje/ felesége van, attól még korá... (2013.05.13. 21:09) első látás után randi.
  • viteez: @hajnalicsillag: ha a keresztyén értékrend alapján indulunk el, akkor csak egy házasság van és nin... (2013.05.13. 18:33) első látás után randi.
  • Utolsó 20

Címkék

Címkefelhő

2009.06.16. 21:48 hajnalicsillag

igazság.

Az az igazság, hogy nem értem magam és az engem körülvevő dolgokat. Megváltozik körülöttem minden. Úgy érzem én vagyok a hibás, és biztos ezért. De a társadalom is egyre csak nyomatja belém a dolgait, aminek következtében elkezdtem megkeményíteni a szívemet és védekezni. Vannak olyan emberek, akik azért fordultak el tőlem, vagy nem is barátkoznak velem, mert nem vagyok annyira menő, okos, vagy szép. Mert igen, én nem vagyok egy 'jó csaj', ezért van, aki bánt, lenéz, vagy csak egyszerűen kiröhög. És mostanában egyre többször néztek butának, naiv kislánynak és tudatlanak. Ezek a dolgok pedig mindig az érzékeny szívembe hatnak, mert lehet, hogy nem komolyan mondták, meg poénnak szánták, de én ezeket is komolyan veszem. Nem kell, hogy mindenki szeressen, mindenki imádjon, csupán tiszteljenek, és ne nézzenek egy naiv kis szőke nem tudom kinek. És valahogy az emberek szeretetét és figyelmét is egyre távolódónak látom. Tudom, Evelin és a családom szeret. És a többiek? Elfelejtettek.

Aztán itt van ez a Krosskult kérdés is. Nagyon szeretek írni, de valljuk be: nem tudok jó cikket írni. Az ott lévő tizennemtommennyi hónap alatt ha írtam 1-2 jobb cikket, és azt is olyanok ismerték el, akik még a rossz cikkeime is bólogatnak. Most ezt nem bántásból nekik, de ennyi erővel, áhh.. Rossz ez. Az igazságot pedig senki nem merte a szemembe mondani, mert tudták, ha megmondják, azzal megbántanak, ami nagyon fájna nekem. A Relient K történet után mindenki látta, hogy mennyire fontos ez nekem, és érzelmileg milyen gyenge lábakon állok. De azóta próbáltam megerősödni és a kritikát és építően felhasználni. Próbáltam minél többet zenei témában olvasni, könyveket olvasni, hogy gyarapodjon a szókincsem, és hát igyekeztem. Csak valahogy sose akart összejönni egy tökéletes cikk. Mondjuk nem csodálkozom, mert a zenével nem rég óta kezdtem komolyabban foglalkozni, és jócskán le vagyok maradva. Egyébként sincs túl sok közöm hozzá, max az énekhez. Na jó, régen tanultam szintizni, meg furulyázni, de az nem sokat számít ennél. Ennek az lett a vége, hogy "elloptam más szövegeit" vagyis azt véltek felfedezni az írásaimban, hogy olyan kifejezéseket használok, amit mások alkalmaznak. Mindegy. Már többször megfordult a fejemben, hogy befejezem a zenei írást, nekem nincs ehhez tehetségem. Csak ezt senki nem merte így kimondani. Pedig tudom, érzem.. írni tudok, de zenéről nem. Igazából nincs szívem ott hagyni az oldalt, mert nagyon megszerettem néhány embert onnan, meg azokért az emberekért sajnálnám abbahagyni, akik olvassák a cikkeimet és ez által kapnak valamit, még ha csak annyit is, hogy megismernek valami új zenét. De egyre jobban azt érzem, hogy nincs helyem ebben a zenei világban. Szeretem a zenét, szeretek koncertre járni, szeretek ezzel foglalkozni, de nem köti le az egész napomat, nem válok egyik banda fanatikus rajongójává se, nem lesznek metálarc barátaim és nem leszek zenemániás. Ez mind szép és jó, csak valahogy egyre távolódó. Nem tudom mit tegyek egyenlőre, annyira sok érzés kavarog bennem. Talán igazuk volt azoknak, akik azt mondták, hogy túl sokat foglalkozok egy "hobbival", amiből nem sok hasznom lesz.

komment

Címkék: érzések személyiség krosskult


A bejegyzés trackback címe:

https://hajnalcsillag.blog.hu/api/trackback/id/tr511189758

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása