hajnalcsillag

A mindennapjaim és amikor az életem elvont pillanatait élem meg.

Utolsó kommentek

  • hajnalicsillag: @Kata Oross: szia! igen felhasználhatod, de a végére írd oda, hogy részlet - és a nevemet (Tóth Sz... (2013.08.01. 13:15) Kari Jobe - Where I Find You
  • Kata Oross: Nagyon szeretem Karit és a dalait. Meg szeretném kérdezni, hogy használhatom-e ezt a szöveget, job... (2013.08.01. 10:09) Kari Jobe - Where I Find You
  • viteez: ez így van, csak nehéz megtalálni a középutat a visszahúzódó, egészséges, és nyomulós között ;) (2013.05.13. 21:47) első látás után randi.
  • hajnalicsillag: @viteez: ezt értem és egyetértek, de attól, hogy valakinek van férje/ felesége van, attól még korá... (2013.05.13. 21:09) első látás után randi.
  • viteez: @hajnalicsillag: ha a keresztyén értékrend alapján indulunk el, akkor csak egy házasság van és nin... (2013.05.13. 18:33) első látás után randi.
  • Utolsó 20

Címkék

Címkefelhő

2011.04.25. 22:18 hajnalicsillag

statisztika - magyarok az olimpián.

Tavaly ősszel egy szakmai látogatás keretében betekintést nyerhettem a Központi Statisztikai Hivatal életébe. Láttam, hogy mivel foglalkoznak, hol készítik az elemzéseket és hogyan végzik munkájukat az ott dolgozok. Meglátogattuk az igazgatót, voltunk könyvtárban, és még ajándékokat is kaptunk - egy egész szatyorral. A benne található meglepetések között az egyik legérdekesebb darab az a statisztikai évkönyv volt, amit 2001-ben adtak ki; mely az elmúlt évszázad legérdekesebb adatait foglalja össze. Ezt tanulmányozva gondoltam megosztok belőle néhány számomra meglepő információt, most éppen a magyar sportolók és az olimpia kapcsán.
[a bejegyzés nem a 2000-es adatokat fogja tartalmazni elsősorban.]

Mint tudjátok 1896-ban volt az első újkori olimpia, melyen 12 ország mellett Magyarország is részt vett. Nem is akármilyen eredménnyel szerepeltek sportolóink, hiszen Hajós Alfrédnak köszönhetően 2 aranyérmet is hazahozhattak a magyarok - az 1 ezüst és a 2 bronzérem mellett. Azóta -a 2008-as olimpiáig- csak kétszer nem vettünk részt az ötkarikás játékokon, 1920-ban (Antwerpenben) és 1984-ben (Los Angelesben). Minden sporteseményen amelyen ott voltak játékosaink, szereztek legalább egy érmet; de a legeredményesebb a 1952-es helsinki olimpia volt, ahonnan 42 éremmel térhettek haza versenyzőink - melyből 16 arany volt.
Ahogy az alábbi táblázatból is kivehető nem kis sikerrel szerepeltek a magyarok a 24 db nyári sporteseményen, hiszen az összesített éremtáblázatban -az első helyezések sorrendjében- a 8. helyet foglaljuk el a nemzetek között. Erre azt hiszem igazán büszkék lehetünk - ha már csak a többi ország nagyságát és lakosságát nézzük.
[A táblázat könnyebb kivehetőségért kattintsatok rá és kinagyítja. :)]

Talán ti sem gondoltátok volna, hogy a népszerű sportok mellett, mint pl.: vízilabda, öttusa, kajak-kenu - amikben ma is vannak kiemelkedő eredményeink-, összesítésben a vívás a legsikeresebb sportágunk (2004-ig) mióta részt veszünk a 4 évente megrendezésre kerülő sporteseményen. 1912 óta - mióta a vívás bekerült a olimpiai játékok műsorába- (2000-ig) Svédország után a 2. helyet őriztük a tabellán az érmek összesítésében.
Emellett persze mindig is a vízilabda volt az, amelyben a legnagyobb eséllyel vágtunk neki a nyári rendezvénynek. A sportág 1900 óta szerepel az olimpiákon, de Magyarország először csak 1912-ben indított csapatot a versenyen. Azóta csak kétszer kellett kihagynunk a medencés játékot: 1920-ban és 1984-ben. Ettől függetlenül azonban töretlen a magyar siker; utoljára zsinórban háromszor (2000, 2004, 2008) mindig elhozták a fiúk az aranyérmet. Így nem csoda, hogy a vízilabdában a nemzetek között is az első helyet birtokoljuk az éremtáblázatban.

Tehát a nyári olimpiákon szerzett érmeinek megoszlása sportágak szerint (1896-2004):

Mindenképpen fontos kiemelni Gyarmati Dezső nevét, aki a világ egyetlen 5 olimpiai éremmel rendelkező pólójátékosa - bár ha így haladnak a srácok könnyen utolérhetik őt. Persze számos más játékosunk is említésre méltó a sportágban, így a világ legjobb 12 férfi vízilabdázója között 9 magyar nevet találunk (Gyarmati Dezső, Kárpáti György, Benedek Tibor, Biros Péter, Kásás Tamás, Dr. Kiss Gergely, Dr. Molnár Tamás, Szécsi Zoltán, Jeney László). A játékosok mellett azonban érdemes megemlíteni a szövetségi kapitány - Dr. Kemény Dénes nevét is, aki vezetői posztja alatt 22 olimpia mérkőzésen irányította a magyar csapatot, amelyből 19-et megnyertek, 2-öt elvesztettek, 1 pedig döntetlennel ért véget. Így ő a magyar vízilabda-történet legeredményesebb szövetségi kapitánya. Tehát nem csoda, hogy a 2008-as pekingi olimpia után a vízilabdában van a legnagyobb esélyünk.
Az alábbi táblázatban láthatjátok, hogy a megrendezett versenyekből hány alkalommal állhatott/állhattak a magyar válogatott tagja(i) a dobogó tetejére:
Már több sikeres sportolót kiemeltem, akikre mindig is büszkék lehetünk, de nem csak ők harcoltak ki maguknak hírnevet az olimpia történetében. Itt van Papp László (ökölvívó), aki 3 egymást követő olimpián (1948, 1952, 1956) is a dobogó legtetejére állhatott. Így ő az ötkarikás játékok történetének legtöbb aranyérmet nyerő ökölvívó versenyzője a kubai Lorenzo Stevenson mellett. Hasonló eredményeket ért el Balczó András - öttusázó, aki szintén háromszor térhetett haza a legfényesebb medállal a nyakában, így világviszonylatban is ő a világ legsikeresebb öttusázója. A nyári versenyeken a legtöbb aranyérmet szerző magyarok között az első három helyen ennek ellenére mégis vívók állnak:

Hazánk összességében 280 olimpiai bajnokkal büszkélkedhet, akik közül 72-en egyéniben, 186-an csapatban, 22-en pedig egyéniben és csapatban is egyaránt bajnokságot nyertek. Bajnoki címeinket 78 versenyszámban arattuk, közülük 12 esetben Magyarország az olimpiák történetének legsikeresebb nemzete. Érdemes azonban még a nemek közti megoszlást is megfigyelni, hogy a női és a férfi versenyzők közül 'mennyien értek a csúcsra':


Az 1924  óta megrendezésre kerülő téli olimpiákon sajnos nem vagyunk annyira sikeresek, mint az ellenkező évszakban játszódó sporteseményen. A 2006-os torinoi téli olimpián való részvételünket is beleadva eddig egyszer sem sikerült aranyérmet nyernünk, így "csak" 2 ezüstéremmel és 4 bronzéremmel büszkélkedhetünk, ami a nemzeti rangsorban a 36. helyre elég. Bár nem az olimpia statisztikához tartozik, de mindenképpen fontosnak tartom megemlíteni a paralimpiai szerepléseinket. Az első ilyen esemény 1960-ban Rómában került megrendezésre. Azóta 4 évente ez is lehetőséget ad a fogyatékkal élő sportolóknak, hogy tehetségüket kibontakoztatva megmutassák, hogy ők mire képesek. Gondolom, hogy az utóbbi versenyeket senki nem szokta akkora figyelemmel követni, így jöjjön előbb néhány információ: Jelenleg hét kategóriába sorolhatóak a paralimpiai versenyzők, ezek a következők: gerincsérültek, amputáltak, látássérültek, a központi idegrendszer sérültjei, egyéb, az előbbi csoportoktól eltérő mozgáskorlátozottsággal rendelkező sportolók, valamint értelmi fogyatékosok. A nyári játékok programjában jelenleg húsz sportág szerepel. Közülük négy sportág, a boccia, a csörgőlabda, az erőemelés és a kerekesszékes rögbi a fogyatékkal nem élők olimpiai programjában nem található meg. Magyarország először 1972-ben képviseltette magát paralimpián; 4 évvel később pedig (Toronto-ban) már sikerült megszereznie a magyar versenyzőknek az első aranyérmünket asztaliteniszben. 1980-ban ugyan nem vehettünk rajta részt (politikai okok miatt), de azóta minden paralimpián képviselteti magát nemzetünk kisebb-nagyobb csapattal. 2008-ban már 145 ország vett részt a világ második legnagyobb szabású sportrendezvényén. Szégyellnivalónk itt sincs, hiszen az évek alatt 26(!) aranyérmet zsebeltek be versenyzőink 4 sportágban (asztalitenisz, úszás, atlétika, vívás) - a legtöbbet közülük úszásban (20 db). A legeredményesebb paralimpiánk a 1984-es New York-i sportesemény volt, amikor is 12-szer hangzott el a magyar himnusz. A 2008-as pekingi versenyen 10 sportágban indultunk 33 versenyzővel (23 férfi, 10 nő).
2004-ben a 34. helyet foglaltuk el a résztvevő országok rangsorában az aranyérmek számát tekintve:

1976 óta 4 évente megrendezésre kerül a téli paralimpia is, melyeken eddig csak elvétve szerepeltek versenyzőink. Először a 2002-es Salt Lake City-i versenyen volt képviselője Magyarországnak.
És hogy miért állítottam össze ezt az egész statisztikát? Egyrészt, hogy tanuljak/ tanuljunk belőle, hogy igenis sikeres Magyarország, és van akikre mindig is büszkék lehetünk! Szégyellnivalónk semmiképp sincs - még ha a pekingi olimpia nem is úgy sikerült, ahogy mindenki szerette volna -, hiszen még mindig a világranglistán a 8. helyet foglaljuk el! Reméljük a legjobbakat, és bízzunk abban, hogy a 2012-es londoni ötkarikás játékok során sokszor csendül majd fel a magyar himnusz! :)
 

Forrás:
- Központi Statisztikai Hivatal
- Központi Statisztikai Hivatal - Századok Statisztikája (2001)

Szólj hozzá!

Címkék: statisztika sport magyarország olimpia eredmény bajnokok büszkeség versenyzők paralimpia


A bejegyzés trackback címe:

https://hajnalcsillag.blog.hu/api/trackback/id/tr972848859

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.