hajnalcsillag

A mindennapjaim és amikor az életem elvont pillanatait élem meg.

Utolsó kommentek

  • hajnalicsillag: @Kata Oross: szia! igen felhasználhatod, de a végére írd oda, hogy részlet - és a nevemet (Tóth Sz... (2013.08.01. 13:15) Kari Jobe - Where I Find You
  • Kata Oross: Nagyon szeretem Karit és a dalait. Meg szeretném kérdezni, hogy használhatom-e ezt a szöveget, job... (2013.08.01. 10:09) Kari Jobe - Where I Find You
  • viteez: ez így van, csak nehéz megtalálni a középutat a visszahúzódó, egészséges, és nyomulós között ;) (2013.05.13. 21:47) első látás után randi.
  • hajnalicsillag: @viteez: ezt értem és egyetértek, de attól, hogy valakinek van férje/ felesége van, attól még korá... (2013.05.13. 21:09) első látás után randi.
  • viteez: @hajnalicsillag: ha a keresztyén értékrend alapján indulunk el, akkor csak egy házasság van és nin... (2013.05.13. 18:33) első látás után randi.
  • Utolsó 20

Címkék

Címkefelhő

2011.02.19. 23:09 hajnalicsillag

bíróságon jártam.

Novemberben kaptam még a levelet, hogy február közepén meg kell jelennem xy büntetőeljárásának tárgyalásánál tanúként. Nem örültem, de el kellett menni, hiszen a törvény erre kötelez.

Az eset még három évvel ezelőtt nyáron történt; nem sok embernek meséltem el mi volt, konkrétan csak a család és a legközelebbi barátaim tudtak róla. Eléggé lesokkoltak az események, ráadásul pár hónappal később behívtak a rendőrkapitányságra vallomást tenni, és mivel nem voltam nagykorú, ezért az egyik szülőnek kellett elkísérni - aki az apukám volt. Hát mi mondjak, itthon enyhén szólva nem repestek az örömtől, egy ideig nem is akartak elengedni Pestre, féltettek. Sokszor felhánytorgatták előttem, hogy kellett nekem ott maradni, stb. Közbe éppen és egészségesen hazatértem, semmi bajom nem lett, mégis sokszor úgy éreztem, hogy engem hibáztatnak az egész rendőrségi ügyért. Nem volt elég, hogy bennem olykor feléledt az az éjszaka, de a szülői "látod mi lett a vége" súly is rám nehezedett.

Szóval így közel 3 évvel a történtek után be kell menni a bíróságra. Összesen 6-an voltunk, de egy ember nem tett vallomást, és igazából a maradék 5 emberből is csak kettőnket hívtak be. Nem is értettük miért, végül kedden sokszori üzenetváltás és telefonálás után kiderült, hogy az összes tanúnak meg kell jelennie, csak elfelejtettek papírt küldeni.. Nos, mindegy. Szerdán reggel mentem Pestre, persze pont ilyenkor késett a vonat és azt hittem nem érek be időbe... mert persze azt se tudtam hova kell menni, de legalább volt térképem. A lényeg, hogy beértünk az épületbe, átvizsgáltak minket is meg a cuccainkat, mint a repülőtéren, majd kaptunk egy beléptető kártyát. Felsétálva a harmadik emeletre megkerestük a termet, ahol a mi tárgyalásunkat vezették le, majd vártunk. A folyosón elég sok ember volt, gondoltam mindegyik oda vár, mert nem csak a mi ügyünket tárgyalták, több minden volt a vádlottak feketelistáján. Beszélgettünk mindennapi dolgokról, majd egyszer csak behívtak mindenkit. Bementünk, leültünk, tele volt az egész terem. A bírónő nagyon határozott volt, és keménynek tűnt. Felolvasták, hogy kiknek kellett megjelennie, majd egyenként szólították a tanúkat. Ki kellett mennünk és oda kellett adni a személyit és a lakcím kártyát, majd kiküldtek, hogy szólítani fognak egyenként. Amúgy a tanúk között volt egy magyar híresség is, meg is lepődtem. Szóval kint ültünk/ álltunk és beszélgettünk. Persze megint én voltam egyedüli lányként, még az összes tanú között is. És kb. én voltam a legidegesebb is szerintem az egész folyosón, pedig semmi félnivalóm nem volt. A fiúk viccelődtek, de én nem nagyon tudtam sokszor őszintén nevetni, csak túl akartam lenni az egészen. Ráadásul nyomasztó érzés volt ott lenni. A szomszéd teremben is épp akkor volt egy tárgyalás, az egyik rabot bilincsben kint őrizték, meg kint volt a fél rokonság, akik szép szavakkal szidtak valakit, de nem nagyon akartam erre figyelni. Mikor megérkeztek oda a tanuk, az ügyvédek, meg még nem tudom kik, akkor jött két feketébe öltözött kommandós is, akiknek csak a szeme látszódott ki és a kezükben egy-egy 30 cm-es fegyver volt. Előttem haladtak el, és hát nem volt vidám. Alig vártam már, hogy szólítsanak és elmehessünk onnan. A mi ügyünk volt az utolsó azt hiszem, engem harmadiknak hívtak be. Bementem, majd a bírónő szólt, hogy menjek oda hozzá; visszaadta a papírjaimat, hogy rakjam el. Megkérdezte rokonságban állok-e valakivel. Mondtam hogy nem. Kérdezte, hogy szeretném-e valamivel kiegészíteni a vallomásomat, amire én válaszoltam, hogy nem. Így hangosan felolvasta a 3 évvel ezelőtt tett beszámolómat az eseményekről. Addig kint kellett állnom középen, amíg a tömény másfél oldalas szöveget felolvasta. Nem mertem senkire nézni, csak a velem szemben ülő ügyvédet láttam, aki lejegyzett pár dolgot. A felolvasás végén megkért egy embert a teremben, hogy álljon fel, és megkérdezte hogy felismerem-e. Mondtam, hogy nem. (Igazából már a vallomásomkor mondtam, hogy senkit nem ismernék fel, de azért körbenéztem természetesen.) Aztán az egyik bilincseset állították fel, és vele kapcsolatban is megkérdezte, hogy felismerem-e. Mikor a szemébe néztem, akkor rám meresztette a szemeit, nagyon félelmetes volt. Láttam benne a gonoszságot, és mintha azt mondta volna: "most vallj ellenem te köcsög". Nem véletlenül mondják, hogy a szem a lélek tükre. Néhány másodperc, 1-2 pillanat volt az egész, mégis elmondhatatlanul rossz érzés fogott el. Hiába volt mindez, nem tudtam hogy ő volt-e vagy sem, így azt mondtam hogy nem ismerem fel - ez volt az igazság. A bírónő megkérdezte a védő ügyvédet van-e kérdése hozzám, nem volt. Ezután kérdezték kell-e igazolás, mondtam hogy nem, és akkor mondták hogy el lehet menni viszontlátásra. Gyorsan odamentem a fogashoz, levettem a kabátomat és kimentem az ajtón. Nem mertem senkire se ránézni. Túléltem. Kint elmondtam mi volt, aztán a 4. tanút nem vártuk meg, mentünk a vonatállomásra.

Egyáltalán nem volt vidám, de legalább túl vagyunk rajta. Nem tudom, hogy milyen büntetést kaptak, de remélem soha többé nem fognak keresni emiatt.

1 komment

Címkék: bíróság tanú rossz élmény


A bejegyzés trackback címe:

https://hajnalcsillag.blog.hu/api/trackback/id/tr242673729

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nemethmili 2011.02.21. 11:20:23

hű, a mindenit! miken mehettél keresztül...