hajnalcsillag

A mindennapjaim és amikor az életem elvont pillanatait élem meg.

Utolsó kommentek

  • hajnalicsillag: @Kata Oross: szia! igen felhasználhatod, de a végére írd oda, hogy részlet - és a nevemet (Tóth Sz... (2013.08.01. 13:15) Kari Jobe - Where I Find You
  • Kata Oross: Nagyon szeretem Karit és a dalait. Meg szeretném kérdezni, hogy használhatom-e ezt a szöveget, job... (2013.08.01. 10:09) Kari Jobe - Where I Find You
  • viteez: ez így van, csak nehéz megtalálni a középutat a visszahúzódó, egészséges, és nyomulós között ;) (2013.05.13. 21:47) első látás után randi.
  • hajnalicsillag: @viteez: ezt értem és egyetértek, de attól, hogy valakinek van férje/ felesége van, attól még korá... (2013.05.13. 21:09) első látás után randi.
  • viteez: @hajnalicsillag: ha a keresztyén értékrend alapján indulunk el, akkor csak egy házasság van és nin... (2013.05.13. 18:33) első látás után randi.
  • Utolsó 20

Címkék

Címkefelhő

2009.08.15. 20:25 hajnalicsillag

esküvő előtt, után, és ami közben történt.

A péntek elég korán kellett felkelni, mivel nem volt semmi cuccunk bepakolva, és több száz kilométeres út állt előttünk. Közel a kilenc órához elindultunk. Először még ébren voltam és figyeltem a tájat, de miután rámentünk az autópályára semmi érdekes nem történt, és álomba szenderültem. Arra ébredtem, hogy leálltunk egy ilyen pihenőnél, hogy megkajáljunk, majd tovább mentünk. Dél után értünk Hajdúböszörménybe, ahol is először megkerestük azt az utcát, ahol apartmant foglaltunk. Anya és tesóm bement megnézni, hogy jó-e lesz, mondjuk nem tudom minek, ha már egyszer úgyis lefoglaltuk és úgy se kaptunk volna aznap. De miután bementem meglepődtem, mert tök jól fel volt szerelve, minden volt, amit csak kérhettünk. Kint is szép volt a kert, jó volt minden. Aztán délután el kellett még mennünk cipőt venni, mert nem volt cipőm. A csajszi, aki kiadta a házat, azt mondta, hogy csak Debrecenbe vannak ilyen boltok, és hogy menjünk el a plázába. Így elautóztunk Debrecenbe, az ilyen 20 km-re volt a várostól, de nem tudtuk merre kell menni, és a többiek már éhesek voltak és mindenki velem veszekedett, hogy elszúrtam az egész napot, meg nem igaz, hogy most miattam kell rohangálni, és a többi.. Végülis megtaláltuk a plázát, de követtek, meg tesóm is magyarázott, úgyhogy mondtam, hogy inkább üljenek le valahol, kajáljanak és meg egyedül körbejárom. Nem volt az olyan nagy cucc. Tudtam, hogy ez az utolsó esélyem és vennem kell valami lábbelit, különben strandpapucsba megyek az esküvőre. Ami ugye elég gáz lett volna. Mindegy, miután ez is megvolt eltelt másfél óra, közbe a család megkajált és mehettünk vissza a szállásra. Vagyis útközbe még megálltunk valami boltban, hogy vegyünk kaját estére, meg reggelre. Persze végig azt hallgattam, hogy miattam el lett rontva az egész nap, meg hogy rohangálni kellett egész nap, mikor ezt máskor is el lehetett volna intézni (pedig össz-vissz 1,5 órába telt a pláza, a többi az ideutazással ment el). Mégis mindenki velem veszekedett. Persze hogy rosszul esett, és már teljesen kiborultam. Visszamentünk a szállásra, megkajáltunk, tv-t néztünk és lefeküdtünk. Aludtam is volna, ha nem lett volna kemény az ágy. Így alig néhány órára tudtam pihenni, a többit forgolódással töltöttem. Ráadásul valami álmom, vagy képzelgésem volt, hogy egy óriás pók mászik a takarómon és tökre bepánikoltam. Reggel anyáék el akartak menni fürödni, így elmentek a helyi strandra, addig tesómmal a szálláson maradtunk, hogy időbe elkészüljünk. Amíg tesóm vasalta a ruhákat, addig én felöltöztem és próbáltam a hajamat megcsinálni, hogy egy tíz évbe egyszer, ha szépen nem is, de legalább csinosan nézek ki. Főleg ha már esküvőre megyünk. Egy óra szenvedés után sem sikerült megcsinálnom, amit akartam és már elegem volt mindenből. Úgy éreztem, hogy a ruha így úgy áll rajtam, mintha terhes lennék. Apa is piszkált, hogy ne fogjam föl a hajam, de akkor már minden bajom volt. Egy órakor elmentünk az imaházba, ahol a petényieket fogadták. Aztán a városházáshoz mentünk, ahol már ott volt a vőlegény és a mennyasszony, valamint a családok. Az egyik rokon megkért pár lányt, hogy miután kijönnek majd a szertartás után, akkor dobjunk rájuk rózsaszirmokat. Mindenki kapott egy-egy kis szatyorkát, amiben a virágszirmok voltak. Felmentünk a terembe, persze nekem még mindig rossz kedvem volt. A többiek meg annyira siettek, meg előre akartak ülni, hogy leültek, de már nem volt több hely. Ezért másik sorba kellett ülnöm, mikor mindenki fényképezett, meg kamerázott (tudom, hogy nem nagy cucc, de azért mégis mikor mi vagyunk az egyik legközelebbi rokonok, aztán.. na mindegy, aki akarja úgyis megérti). Volt ének, vers, szöveg, aláírás, köszöntés, ami ilyenkor szokás. Miután vége volt siettünk ki, hogy majd tudjuk szórni a virágot, de közbe egy másik esküvős csoport is várakozott így kicsit káosz volt. Végül így nézett ki ez az akció:

Még az a szerencse, hogy pont nem látszódom. :D Ezután átmentünk a néhány százméternyire lévő imaházhoz, ahol volt az egyházi része ennek az egésznek. Na, itt egy másik kép, itt már felfedezhető leszek. 

Az imaházba a "szokásos" dolgokon kívül többen köszöntötték az ifjú párt, köztük Anikó másodikos osztálya is. Akik több dalt elénekeltek, és még verset mondtak. Az egyházi szertartás után lehetett gratulálni. Korábban azt mondták, hogy akik a vacsorára is hivatalosak, azok majd ott adják az ajándékokat, meg minden. De végül mindenkinek itt kellett, úgyhogy mi is beálltunk a családdal a sorba. Ezután a vacsorára hivatalosak kocsiba pattantak, majd egy körutat tettünk a városba. Azt mondták arrafelé ez a szokás, hogy végigdudálod az utat. Így hát mi is elindultunk, apum vezetett, tesóm meg anyum bőszen integetett a népnek. Én meg nem sok értelmét láttam, hogy idiótának nézzenek, így ezt kihagytam és nyugodtan ültem a kocsiban. Persze az öreg nénik, meg bácsik, meg a kiscsillagok vissza-visszaintettek. Volt egy-két vicces ember, pl. mikor nem tudom hol mentünk el, de kint álltak bringával és a csávóka a bicikli csengőjével visszajelzett. A legviccesebb az volt - azon kívül, hogy olyan sokan voltunk, hogy leállítottuk a forgalmat a városban -, hogy találkoztunk a másik esküvős brigáddal, akik elmentek mellettünk, és ők is dudáltak, meg a mi részlegünk is. A házaspár meg egy limuzinban ült, ahonnan a férj tette ki a kezét, amiben egy pohár pezsgő volt. Szóval nekik is jól telt az a nap. Ezután oda mentünk, ahol a nap, és a következő nap hátralévő részét töltöttük. Sokan voltak, de ami tetszett, hogy volt ülésrend, így minket fiatalok egy helyre ültettek. Így az este folyamán se unatkoztunk. Mindenkinek csináltattak egy szalvétagyűrűt, amin a dátum volt és hogy Anikó és Péter. Valamint egy külön szalvéta is volt a nemes esemény dátumával, és az okkal, amiért összegyűltünk. Először welcome drink volt, ami röviditalokból állt. Én nem szoktam inni, de a társaságomnak sorba vették le a krémlikőrt, meg mindenféle piát. :D Aztán az egyik pincér már el is kerülte az asztalunkat, mert tudta, hogy itt mindig iszik valaki. Majd a tízkörnyi italozás után jött a pezsgő. Azt azért illik meginni az ifjú pár egészségére, így levettem egyet a tálcáról, de mire megittam. Uhh, nagyon nem bírom az izét. Nem tudom mi benne a jó.. mindig optimistán állok a pezsgőhöz, de aztán mindig negatív leszek az üres pohár után. Utána pedig jött a vacsora. Először is felsorolom a menüt (lehet nyálat csorgatni, aki épp éhes): tyúkhúsleves csigatésztával, marhapörkölt főtt krumplival, töltött káposzta, bőségtál, saláta, sütemény és torta. Na most ez úgy nézett ki, hogy hétkor kezdődött a vacsora, közben volt jelenet, pár éneklés meg ilyenek. A levesből ettem, mivel azt szeretem is. De a következő 2 fogást kihagytam, mivel nem szeretem. Kb. 11 körül lehetett, mikor a bőségtálakat hozták, ami a kedvenc kajám volt, sült krumpli és saajt. :D Abból ettem, de nem olyan hű de sokat, mert nem bírtam. Mire éjfél után a sütemény jött, meg a torták, addigra már tök rosszul éreztem magam, nem tudom miért.. Így egy szelet süteményen kívül semmit nem ettem, pedig ott volt vagy tíz féle torta, plusz az esküvői torta. De ránézni se bírtam már semmire. Aztán még a sütemények után elkezdtek kiszállítani valami kaját. Azt hittem hozzák vissza a rántott húsokat, közben kiderült, hogy grill pipit szolgálnak még fel. Hát egészségére annak, aki még tudott belőle enni. Bár én egyébként se szeretem, szal tök mindegy. Úgyhogy a nyolc fogásos vacsorából mondjuk úgy, hogy kettőből ettem. Pedig ott aztán volt mit. :D Ja, itt egy kép a tortáról:

Aztán volt egy kis karaoke. Mivel Peti és Anikó is foglalkoznak a zenével, ezért felkérték őket, hogy énekeljenek el egyedül mikrofonba 4-4 dalt. Volt egy négytagú zsűri is, aki mindezt értékelte. Persze segítséget is kérhettek két esetben, egyszer a közönségből, egyszer a zsűriből. Olyanok mentek, hogy Hadd főzzek ma én (vagymi), meg Meseautó, meg a Zene nélkül mit érek én.. A többire már nem emlékszem. A fő meglepetés pedig egy film volt, amiben bemutattak pár gyerekkori képet, majd elképzelték, hogy milyen lesz a friss házasok jövője. Ezt a filmet a feleség testvére és barátai, ismerősei készítették, de persze a valóságtól eléggé elrugaszkodtak. Szóval volt ott nevetés bőven. :D Végülis elvileg hajnali kettőig volt a buli, de én már egy óra után hulla voltam és mondtam anyáéknak, hogy menjünk. Mert már vége volt úgyis mindennek, már mindenkivel megbeszéltek mindent, úgyhogy mehetnénk. Így elköszöntünk az újdonsült rokonoktól, meg persze az eddigiektől, és visszamentünk a szállásra. Kettő után feküdtem le. Reggel 8 óra után arra ébredtem, hogy a többiek pakolják össze a cuccost. Így muszáj volt felkelnem, mielőtt elrakják az összes ruhámat, meg cuccomat. Megkérdezték, hogy hova akarunk menni, fürödni, vagy várost nézni. Tesómmal a debreceni városnézés mellett döntöttünk. Így elmentünk Debrecenbe, leparkoltunk és a tér felé vettük az irányt. Útközbe felemlegettem, hogy Balázsék itt laknak, mire apa rávett, hogy hívjam föl nincs-e itt. Felhívtam, de Ózdon volt, így a találkozás idén is elmarad. :D (na jó, remélem nem) Megnéztük a templomot kívülről, mert nem lehetett bemenni, mivel épp istentisztelet volt, aztán sétálgattunk, fagyiztunk, majd visszamentünk a kocsihoz. Én el szerettem volna menni az állatkertbe, apát meg a szoborpark érdekelte, így a nagyerdőhöz mentünk. Először a csónakázó tó melletti erdős résznél találtunk padokat, ahová leültünk megreggelizni. Majd rávettem a többieket, hogy menjünk be az állatkertbe. És végülis bementünk, és tök jó volt, mert már olyan rég voltam. Láttam pingvint is, amit azt hiszem előtte még soha, pedig voltam a pestibe is többször, meg a veszprémibe is. Volt sok szép madár, meg cuki zsiráfok, meg egy aranyos strucc, amelyik odajött tök közel hozzám, mikor hívtam, meg zebrák, meg medve, meg mindenféle állat. Na, hogy legyenek még képek is itt, ne csak szöveg:

ő a haverom :) :

 

Az állatkert után pedig indultunk haza. Be is aludtam a kocsiba, csak akkor ébredtem fel, mikor megálltunk egy benzinkútnál tankolni. Végül este 7 körül értünk haza. Fáradtan, de azért mégis boldogan. És végül egy kép az ifjú párról:

4 komment

Címkék: történet esküvő vidám élmények


A bejegyzés trackback címe:

https://hajnalcsillag.blog.hu/api/trackback/id/tr521311779

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Thomasso :) 2009.08.17. 11:58:03

Hüh.. Ez nagyon szép és teljes beszámoló volt. Sajnálom, hogy az utazás első napja olyan rosszul telt neked, de remélem az esküvő mulatsága kárpótolt mindenért! ...Azért arra a cipőre kíváncsi lennék! :P

hajnalicsillag · http://hajnalcsillag.blog.hu/ 2009.08.17. 17:41:15

nem cipőt vettem, mert a magassarkút kerülőn. Sarut akartam, de mivel nem találtam meg a tökéleteset, ezért egy papucsnál maradtam.

kulsztaff 2009.08.21. 18:16:33

pont ezt akartam, hogy akkor végülis mi lett a cipővel? : D meg miazhogy "arrafelé" szokás, hogy végigdudálod az utat? az mindenhol szokás hé! a legnagyobb buli :D

Nittaa 2009.09.03. 20:40:55

Mi az hogy?:D tényleg a legjobb buli! :P
A kaja télleg sok volt:S :D!
De szép volt jó volt és Debrecen még mindig közel a legszebb város! :P:)