hajnalcsillag

A mindennapjaim és amikor az életem elvont pillanatait élem meg.

Utolsó kommentek

  • hajnalicsillag: @Kata Oross: szia! igen felhasználhatod, de a végére írd oda, hogy részlet - és a nevemet (Tóth Sz... (2013.08.01. 13:15) Kari Jobe - Where I Find You
  • Kata Oross: Nagyon szeretem Karit és a dalait. Meg szeretném kérdezni, hogy használhatom-e ezt a szöveget, job... (2013.08.01. 10:09) Kari Jobe - Where I Find You
  • viteez: ez így van, csak nehéz megtalálni a középutat a visszahúzódó, egészséges, és nyomulós között ;) (2013.05.13. 21:47) első látás után randi.
  • hajnalicsillag: @viteez: ezt értem és egyetértek, de attól, hogy valakinek van férje/ felesége van, attól még korá... (2013.05.13. 21:09) első látás után randi.
  • viteez: @hajnalicsillag: ha a keresztyén értékrend alapján indulunk el, akkor csak egy házasság van és nin... (2013.05.13. 18:33) első látás után randi.
  • Utolsó 20

Címkék

Címkefelhő

2009.06.08. 22:47 hajnalicsillag

gondolatok.

Belegondoltál, hogy mit jelent az a szó, hogy barátság?! Hogy mennyi megértést, szeretetet, vidámságot és rengeteg dolgot rejt még magába?! Hogy olyan személyt takar, akire mindig számíthatsz, aki mindig figyel rád, aki érdeklődik utánad?! Hogy mennyire egyedül érzed magad, amikor éppen nincs ott legalább egy barátod?! Hát én bele. De nem kellett sokáig törnöm rajta az agyam, mert ezt érzem. Érzem, hogy az elmúlt egy év elég sok mindent csomagolt el magának magamban. Számtalan jó és rossz dolog történik velem, van amiért hálás vagyok, és van, amiért annak kellene lennem. Mégsem sikerül. Lehet, hogy a mögöttem lévő 12 hónap alatt kicsit magamba zárkóztam, kicsit egoistább lettem, kicsit naivabb, kicsit érdekletenebb, vagy olykor túl fontoskodó, de mégis ugyanúgy szeretem az embereket és ugyanaz az ember vagyok. Csak talán egy pajzs van előttem, amit már nem akarok elengedni, mert akkor bántanak. Néha mégis úgy érzem, hogy felesleges minden próbálkozásom. Ha én nem kérdezem meg hogy van, mit csinál, akkor ő se kérdez felőlem. Nem tudja mi van velem, elveszik a bizalom és lassan a barátságunk. És nem egy emberről beszélek. Ha meg éppen odajutok, hogy én kérdezem mit csinál mostanában, akkor már a beszélgetés végére én érzem magam hülyén, hogy beszélgetést kezdeményeztem. Ja, hogy ma tényleg olyan világban élünk, hogy mindenki a saját hasznát nézi, és hogy jó legyen neki?! Ja akkor bocsi, erről el is feledkeztem. Meg arról is lassan, hogy voltak valaha olyan emberek, akiket igazi barátnak tartottam.Elfáradtam. Elfáradtam, hogy mindig másoknak akartam jót, mindig másokkal törődtem, mindig mások lebegtek a szemem előtt. Elfáradtam ebben az egészben. Lehet, hogy nem vagyok sem okos, se szép, de azért még valamiért lehet szeretni. De minden elveszett. Kimerültem és most nem akarok tovább harcolni. Harcoljon az, aki akar.

4 komment

Címkék: gondolatok


A bejegyzés trackback címe:

https://hajnalcsillag.blog.hu/api/trackback/id/tr741172678

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Evike 2009.06.10. 23:50:24

Szilvukám!
Belegondoltam már, igen...
És én is sokszor érzem így, de később rájövök, h rosszul gondoltam, mert van néhány olyan ember, akikre tényleg azt mondhatom, h a barátaim, és sztem te is közéjük tartozol!!:)
Mert ugye te vagy/voltál:( a kedvenc padtársam, és minden hülyeségemet végighallgattad..:D
És kicsit tényleg magadba zárkóztál, de nem lettél ettől rosszabb ember!Sőt...;)
Én szeretlek!!!:D

Thomasso :) 2009.06.11. 22:59:22

Drága Szilvi,
remélem ez csak nagyon rövid átmeneti időszak nálad, és hamar visszatérsz, mint életvidám, mindenkit felvidító Szilvi! Ismerem az érzést, de nem szabad hagyni, hogy eluralkodjon rajtad! A pajzsot pedig engedd csak el, mert akkor örömmel tartják majd helyetted a barátaid! ...Ezt az előttem lévő bejegyzés is megerősíti!
Szóval fel a fejjel, és csak a jókra gondolj!!

--shine-- 2009.06.13. 10:56:09

szívemből szóltál Hajnalcsillag... :) én is így vagyok ezzel,nekem csak 1etlen igazi bnőm van..de legalább van.Szerintem ha van 1 igazi barátod,egy nagyon igazi, akkor nincs is szükség többre..és egy biztos hogy van :D

kmarta 2009.06.13. 18:47:33

Nem is tudom, hogy kezdjem, amint végig olvastam, amit írtál, úgy éreztem, hogy reagálnom kell rá. Az írásodból számomra nagyon kiérződik (lehet, hogy rosszul) a cserbenhagyás és a mellőzöttség. Elismerem, hogy ez nem jó érzés, sőt, ilyenkor azt gondolja az ember, hogy akkor régen, hogyan tudta más szemmel látni az illetőt. De az emberek változnak, és ezt el kell fogadni, még ha te nem is. Persze biztos te is változol, csak magadon nem veszed észre, csak ha évek távlatában nézel vissza. Azt meg, hogy a másik miért változott meg, nehéz megítélni, persze sok magyarázat van rá, de ilyenkor a legnehezebb elfogadni azt, hogy hogyan volt képes úgy megváltozni, hogy már nem akart hozzád való lenni. És a való alatt itt azt értem, hogy olyan szokásokat vett fel, vagy érdeklődési kört, amikben már nem értetek egyet. Ezek akkor fordulnak elő, amikor az emberek huzamosabb ideig külön élik meg az életet, mert ilyenkor saját, a másikkal nem összeegyeztetett kép alakul ki az egyénben. Na de hogy visszakanyarodjak a leveledhez, csak azt tudom javasolni, hogy ne zárkózz be, hanem továbbra is legyél nyitott, hogy tudj bízni másokban. És ne felejtsd azt el, hogy a dolgok nem történnek ok nélkül. Ha elvesztesz valamit/kit annak is célja lehet.
Remélem nem tűnt nagyon kioktatónak a levelem, nem az volt a cél, egyszerűen csak leírtam amit gondoltam, csak egy kis biztatásnak. És bocs ha félreértelmeztem a soraidat, hisz annyira nem ismerlek (még).