Na, most már rég írtam, úgyhogy gyorsan összeszedem az elmúlt pár nap eseményét. Csütörtökön voltam levágatni a hajam, de nem ez a lényeg. Hanem jött apum is jött nyiratkozni és amíg őt nyírta Enikő, addig én Levivel kommunikáltam. Ő egy óvódás kisfiú, egyébként a szívem csücske. Mutatta az autópályáját, meg elmondta, hogy hogyan fog kinézni. Aztán meg olyat játszott, hogy a dobozt a fejére húzta és volt a szörny. Mert egyébként  mondta, hogy neki van egy szörnyes jelmeze, és kérdezte, hogy nekem van-e. Aztán mondtam, hogy nincs. :/ Utána, amíg Enikő vágta a hajam, hozott csipeszeket, aztán azzal játszottunk. Ő leszedte a papírról, nekem meg vissza kellett rakni őket egyesével, de az sem volt mindegy, hogy hogyan rakom vissza! Aztán miután kész lettem, eljátszottuk még vagy kétszer ezt. :D A fájdalmas búcsú után hazajöttem.

Másnap mentünk Pestre az osztállyal. Az sem volt egyszerű, mert az igazgatóval mentünk volna a Terror házába, aztán közbe meg a "kedvenc" könyvtáros nénink, meg a "kedvenc" marketingtanárunk várt ránk. Mindenki nagyon boldog volt. Mindegy, elmentünk a Terror házába. Eleve várnunk kellett, mert nem fértünk be; aztán a ruhatárba csak a hátizsákokat lehetett betenni, kabátot nem (de hogy ilyen helyen nincs normális méretű ruhatár..); aztán volt idegenvezetőnk, az elején még jó is volt, de aztán olyan kis termekben voltunk, ahol nem fértünk be egyszerre, meg odacsapódott hozzánk egy zöld hajú gyerek, akit senki nem ismert, meg egy nőci is, aztán meg mi nem fértünk be sehova. Persze, ingyen idegenvezető mindenkinek jól jön, csak éppen mi nem hallottunk semmit. Akik már korábban voltak ott azt mondták, hogy milyen megrázó hely ez az egész, meg minden. Hát én utána nem gondoltam ezt. Voltam már durvább helyeken is. Jó persze, nem azt mondom, hogy "ez nem volt semmi", de láttam már sokkolóbb "kiállítást" is. Úgyhogy lejártuk a lábunkat, sőt már a végén tiszta rosszul volt mindenki. Visszagyalogoltunk a Nyugatiba. Evivel akartunk moziba menni, de azt hittük már lekéstük azt a filmet, amit meg akartunk nézni. Felmentünk, és kiderült, hogy csak fél óra múlva adják, úgyhogy vettünk jegyet, aztán elmentünk még császkálni. Szandi nem akart beülni velünk, így addig ő vásárolt. Először vígjátékot akartunk megnézni, de mivel azt nem adták abban az időben, mikor ott voltunk, mást kellett választanunk. Az Elrabolva című filmre esett a választás. A történet alapja, hogy egy lányt elrabolnak, az apjának pedig 96 órája van megtalálnia, mielőtt végleg eltűnik. Kiderült, hogy az a banda rabolta el a lányt, aki bedrogozza a fiatalokat, majd prostit csinál belőlük. Természetesen az apa sikeresen megmenti a lányát, de úgy, hogy közben egy csomó embert agyonlő. Én már csak fogtam a fejem, hogy milyen hidegvérű, meg az ilyen lövöldözős filmeket egyébként se bírom. De most már mindegy. Azért tetszett a film. :) Itt a trailer hozzá:

Az volt a baj, hogy sok reklám volt, plusz még későn is kezdték, úgyhogy 3:20-kor még a moziban ültünk úgy, hogy 28-kor már indult a vonatunk. Gyorslépésben mentünk kifelé, de persze ilyenkor áll be mindenki eléd, meg ilyenkor kerülsz tömegbe. Aztán még Szandit se találtuk, de végül sikeresen elértük a vonatot. :D Aztán már fáradt voltam, de még leálltam photshopozni, mivel boltira kellett akciótervhez ilyen plakátot, szórólapot, meg ilyeneket csinálni. Na, estére már hulla voltam, de másnapi iskola miatt, na meg a sok tervem miatt felélesztettem magam.

Szombaton ugye munkanap volt, tehát nekem iskolába kellett mennem. Igazából nem nagyon hatott meg, mert csak 5 boltink volt, az meg hamar elmegy. Viszont nálunk újból rali volt, köszönhetően a sok okos embernek, így már fél 7-kor tömeg volt, mikor mentem ki a buszmegállóba. A TISZK-be voltunk, meg rövidített is volt minden, de csomóan nem jöttek be, így csak lányok voltunk, meg a tanár is kivolt, úgyhogy eldumáltuk az időt, meg ilyenek. Aztán jövünk ki, tök nagy tömeg, és mondja a portás bácsi, vagy nem tudom ki az, hogy menjünk át a másik oldalra, mert súlyos motorbaleset történt. Aztán ott mellettünk csávókák mondták már, hogy újra is élesztették. Aztán ahogy közeledtünk egyre több minden tárul a szemünk elé.. sajnos. Mi nem álltunk le bámészkodni, mint a többi nép, de így is láttam pont, ahogy a mentősök próbálják megmenteni a férfi életét. Nem volt véres, meg amennyire láttam egyben volt, csak éppen már ilyen kékes színe volt. :S Meg ott volt a motorja félresodródva kis darabokra törve. A sok ész ember meg elkezdte kamerázni a telefonjával, meg az anyuka kiteszi oda a kb. 2 éves kisgyereket, hogy tessék, nézzed, úgyse láttál még ilyet. Persze a rendőrök egyből lezártak mindent. A városban mentünk és 5 perc után már mindenki erről beszélt... Nekünk azért sokkoló látvány volt. Délután meg már neten olvastuk, hogy meghalt egy motoros Vácon, aki ő volt. :(

Aztán jöttem haza, de éppenséggel le volt minden zárva - ugye a rally miatt. Azért a busz elengedték, így végigmentünk mi is a pályán, ami a közönséges főút. Aztán Agárdon meg kellett várni, amíg az egyik versenyző végigmegy a pályán. Jólvan, utána végre hazaértem, nagy tömeg meg minden. Igazából nem volt nagy kedvem kimenni nézni, mert annyira azért nem érdekelt, meg múltkor láttam. Azért mégis rávettem magam, kivittem tesóm új gépét, hogy fényképezek vele egy kicsit. Azért volt, mindenki kabátban, meg felöltözve, és meg kiléptem a kapun papucsban és kabát nélkül és fényképeztem. Ilyeneket:

Itt csak az érdekes, hogy rajt után lefulladt a kocsi és úgy kellett megtolni, hogy tovább tudjon menni:

Egy ideig élveztem, néztem -amíg le nem merültek az elemek, aztán már nem volt kedvem nézni és bejöttem. Inkább megnéztem a forma1 időmérőt, aztán takarítottam, tanultam, majd következett a meccs: Albánia - Magyarország VB selejtező. Az előzetesek szerint mindenki optimistán állt a meccshez, hogy majd nyerünk meg minden. Néztem is, mert ilyen tv nézés alap. Örültem mikor gólt lőttünk, de a végén már tiszta ideges voltam, mikor bénáztak a magyar. Ha nem Babos lett volna a kapukban, akkor biztos, hogy kapunk vagy 2 gólt. De szerencsére nem. :) Úgyhogy vidáman feküdhettem le. Sajnos az évi alap ibolyaszedés kimaradt, de majd ezen a héten megpróbálom bepótolni.

Vasárnap tanultam, meg próbáltam kiheverni az óraátállítást. Nem sikerült. Muszáj volt tanulni. Aztán nem mentem gyülibe se, de este mikor apáék hazajöttek egy örömhírt kaptam. Mennek többen a magyar válogatott következő meccsére, és még lehet jelentkezni, ha akar velük tartani. Persze, hogy egyből intézkedtem. :D Eleve szerettem volna menni, csak Eviék már megvették a jegyet, mikor mondták. De végülis sikerült elintéznem, úgyhogy igen, én is kint leszek a Magyarország - Málta vb selejtezőn nagy örömömre. Ráadásul az összes jegyet eladták, így több mint 35000 szurkolótársammal bíztatjuk majd a magyar csapatot. Már nagyon várom. :) De addig is túl kell élnem az iskolás szenvedéseket, mert már egyszerűen elegem van és ofő kiborít... Ja, és megkaptuk a kistablónkat, ami immáron nagyban is látható Vácon a Faktor nevű üzlet kirakatában. Ha tehetitek, nézzétek meg! Talán nem hagytam ki semmi fontosat. Ja, meg már csak egy hónap és végre ballagás és vége a sulinak. Már itt lehetne igazán... Na jólvan, majd írok a meccsről, hogy milyen volt! :)