Hétfő reggel. Mi jellemző rá? Mindenki "nem akarom ezt a hetet, utálom a hétfőt" fejjel ül a buszon, vagy éppen becsukott szemmel próbál koncentrálni hátha egyik pillanatban valami álompor hullik a szemeire, és néhány pillanatig el tud menekülni a nyüzsgés elől. Mert igen, hétfő a tömegről is szól. Legtöbbször már teli van a busz, de ma kivételesen szerencsém volt. Egy lány mellé le tudtam ülni. Szokásos hétköznap reggel volt, ráadásul most még az eső is szakadt...
Miután leültem elővettem a kis lejátszómat, hogy kedvenc zenéimmel megnyugvást és békét árasszak szívembe. Tudtam, hogy a mellettem ülő leszáll a város elején, így összepakoltam magam, hogy majd ki tudjam engedni. Miután leszállt beljebb ültem és egy srác megkérdezte, hogy leülhet-e. Mondtam neki, hogy persze. Vártam, hogy beérjünk a városba (az út Petényből ilyen 40 perc kb.). Egyszer csak megbök a srác, és kérdezi, hogy mindig ennyien vannak ezen a buszon, meg mindig ilyen a 'hangulat'. Mert hogy szinte minden nap jönnek babakocsival, vagy van hogy 2 babakocsis (amiből ráadásul az egyik anyuka ikrekkel), és természetesen a mi buszunkat válasszák és reggel 7 óra előtt nagyon kellemes hallgatni a gyereksírást, meg ahogy az öregek morgolódnak, hogy mi fiatalok nem adjuk át a helyünket. Szóval mondja, hogy ezért hozott ma mp3-at direkt, mert ezt már nem bírja. Akkor kérdezte, hogy hogy hívnak, bemutatkozott, kezet fogtunk, akkor kérdezte, hogy mit tanulok és hova megyek, ő is elmondta. Hétfőnként mindig a tiszkbe vagyunk gyakorlaton, és bár különböző suliba járunk, de ők is szoktak ott lenni, és ma is a tiszkbe vannak, és akkor mondja, hogy most legalább nem kell egyedül mennie. Leszálltunk a buszról, mondtam, hogy még megyek pékségbe kaját venni, akkor eljött velem oda. Aztán út közben még bementem egy boltba zsebkendőt venni. Oda is eljött. Közben ugye esett az eső, és fogtam az esernyőt és tartottam neki is, hogy ne ázzon, aztán felajánlotta, hogy tartsa szívesen, mert ő 190 cm és úgy mégis jobb lenne. :D Kérdezte, hogy van egy nővérem, mert így látásból gondolja. Mondtam, hogy igen. Aztán ütközben így beszélgettünk, mondta mi a hobbija, meg hogy tud franciául, meg kérdezgetett, ilyenek. Jókat nevettem közbe. :D Kb. ilyen 10 perc az út a tiszkbe. Jó volt, hogy nem mentem egyedül, mert egyébként mindig egyedül megyek fel, és elmegyek 2 suttyó iskola mellett, ahová sok nem szimpatikus ember jár. Na mindegy, aztán mondta, a tiszknél, hogy ő még nem megy be, akkor odaadta az esernyőmet, én megköszöntem és mondta, hogy akkor a buszon még találkozunk. :D
Ennyi a nagy sztori. Igazából nekem elég vicces volt, lehet másnak nem az. De nem minden nap történik velem ilyesmi. :D Vicces volt. :D
Utolsó kommentek