hajnalcsillag

Na, gondoltam már írok erről is, ha már megtörtént. Ennek előzményeként néhány gondolat a tegnapi napról. Az első két órában ballagási főpróba volt, majd búcsúztunk a tanároktól. Énekeltünk egy dalt, egyik osztálytársam mondott pár mondatot, majd átadtuk a virágot, meg az ajándékokat. Mindegyik tanár örült neki. Legalábbis úgy látszott. :) Aztán kikaptuk a matek próba érettségit, amit hétfőn írtunk. Négyes lett. Igen 4-es. :D Utoljára általánosban voltam ilyen jó belőle... Aztán meg nem akarták már órát tartani a tanárok, meg egyébként is elmaradt az utolsó kettő. Így már fél 12 után jöhettünk volna haza, viszont megbeszéltük, hogy elmegyünk ofőhőz szerenádozni, de azt csak délután 3-kor. Mit csináljunk addig? Úgy voltam, hogy majd hazamegyek, aztán majd visszajövök, csak nem érek vissza akkora. Így mondta Evelin, hogy nincs-e kedvem vele felmenni apukájáék lakására. Aztán végülis beleegyeztem, így legyalogoltunk a város másik felére. Aztán ott voltunk 2 órát, majd vissza a városba. Meglepődve néztük, hogy nagyon kevesem vagyunk. Közbe kiderült, hogy a tablónkat és el kell vinni, mert ahol eddig volt, azt a boltot bezárják. Így 11-en (a 27 emberből) tablónkkal a kezünkben indultunk ofőhöz. Nem néztek idiótának..ááhh, csak mintha éppen loptuk volna és sunyiba visszük. :D Na jó, sok keresgélés után megtaláltuk a megfelelő házat. Akkor beinvitáltak, majd énekeltünk az udvaron. Utána beljebb léptünk, ahol leültettek, majd ennivalóval kínáltak. Közben tök közvetlenül beszélgettünk, nevettünk, úgy, ahogy csak sulin kívül szoktunk általában. Aztán mindenki kapott pezsgőt, amit ugye illik meginni. Igaz, csak 3/4 pezsgőspohárnyi volt, de némelyeknek ezt is nehéz volt meginni. Köztük nekem is, mert nem szoktam inni. De végülis rám nem volt akkora hatással, mint a többiekre, akik kipirosodtak és jókat nevettek ezután. :D Ott voltunk egy 3/4 órát, majd továbbindultunk. Közben többen kitalálták, hogy haza akarnak menni. Mikor előtte megbeszéltük, hogy együtt elmegyünk az angol tanárhoz. Aztán a végén öten mentünk el hozzá... izgalmas volt. Énekeltünk, aztán felhívott, ott kínált borral, meg teával, de inkább kihagytam. Beszélgettünk, majd egy órával később elindultunk. Hétre értem haza.

Ma pedig ballagtunk. Már vártam a ballagást, legfőképpen azért, mert ezzel vége a sulinak és  mert találkozom régen látott barátokkal. :) Így csak 9-kor keltem fel. Aztán elkészültem meg ilyenek. Enikőt lemondtam tegnap este, mert mindenki azt mondta, hogy kiengedve jobb a hajam, és hagyjam így. Hát maradt. Nekünk délre kellett menni. Már az osztály nagy része ott volt. Az egyen csokrunk szép volt, 3 darab rózsaszín rózsából állt, ami be volt csomagolva. Vártunk, aztán a 11.-esek búcsúztak tőlünk. Voltak versek, meg beszédek, meg ilyenek. Aztán megkaptuk a tarisznyákat egy szál sárga rózsa kíséretében. Utána végre felálltunk, hogy beálljunk sorba és készüljünk a vonuláshoz. Ja igen, mivel megígértem, ezért lehagytam a gumikarkötőket a kezemről. Aztán megkérdeztem Evelint, hogy a többit is szedjem le?! És erősem bólogatott... Úgyhogy csak azok maradtak, amiket nem tudok leszedni. Na mikor vártunk, már akkor megdöglött mindenki, mert melegünk volt a kosztümbe. Aztán lementünk az udvarra, közben észrevettem a tömegben Bobit, ekkor készültek rólam a "csodálatos" képek. :D Az ünnepség kint volt az udvaron és természetesen pont oda sütött ránk a nap, úgyhogy élvezet volt minden perc. Közben osztálytársam sírt, a másik rosszul lett, a többi meg dumált, amin nevettünk.. de azért figyeltem! Közben figyeltem, kiszúrtam én ott a többi vendégemet is. :D Aztán visszavonultunk a terembe, ahol osztályfőnök beszélt egy kicsit. Aztán húzott el mindenki.. engem meg megrohamozott mindenki virággal, meg ilyenek. :D Azt se tudtam melyik kezembe fogjam. Egy közös képet készítettünk még Evivel, majd elmentem átöltözni. Utána meg mentünk Petivel és Bobival Szendehelyre kajálni. Mármint a többi vendég is jött, csak éppen ők kocsival. :D Az étterembe kajáltunk, közbe kicsit dumáltunk. Kaptam tortát is, wíí. De fú, annyi kaja volt, hogy én nem bírtam enni... Aztán apa a fiúkat és engem visszavitt Vácra. Ott tartottunk egy mini városnézést, közben mindenféléről beszéltünk. :) Voltunk a kedvenc hobbiboltomban, na meg leültünk mit tudnak a városi suttyó bringások. :D Aztán már hat óra is volt. Fájdalmas búcsút vettünk egymástól. Jó volt őket látni, beszélgetni velük. Bár most nem volt egyikünk se valami beszédes, azért kiderült, hogy én még mindig naiv vagyok. :D Aztán hazajöttem, hétre végre itthon voltam. Megcsodáltam a virágjaimat, meg amiket kaptam (rilájent kéj, szökőkút meg ilyenek :D) aztán most fáradt vagyok. :) 

Szép volt ez a nap, de örülök, hogy túl vagyunk rajta. Sajnálom, hogy nem mindenki volt ott, akit hívtam. De majd máskor, máshol, más alkalomból. Hétfőn pedig érettségi. Hajrá mindenkinek, aztán csak okosan! :)